Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889
10 egymással és pedig : a kör felének harmadrészét, vagyis 60° szöget alkotnak mindkét oldalon. így ismervén a hatszöges rendszer tengelyeit, megemlíthetünk még egy-két alakot. Ezen rendszerben is előfordulnak az oszlopalakok véglappal összekötve. De tartoznak ide látszólag más rendszerű alakok is. Ilyen a mészpátnak közönséges kristály-alakja, melyet hat négyszöglap zár körül, de e négyszögek nem derékszöges, hanem rhombos négyszögek s innen ezen alak neve is rhomboöder. Sajátságos alak a skalenoeder vagy sánta, mely tulajdonképen hatszöges piramis, — de a középen lévő hatszög szabálytalan, zegzugosan húzódó oldalakkal bir. Azonban ezen hatszögnél is van szabályszerűség, amennyiben átellenes oldalai egyenlők s így nem is a csúcsokon, hanem a középen levő hatszög oldalainak közepén mennek át a melléktengelyek. A topáznál oly piramisokra akadunk, melyeket nyolcz háromszöglap határol és a két piramis összenövése helyén négyszögidomot képez. Tehát a topáz alakja hasonlít a szabályos rendszer oktaéderéhez. Ennek daczára egészen új rendszerbe tartozik, mert figyelmesebb vizsgálat után kivehetjük, hogy a topáz-piramisokon a háromszöglapok különböző oldalúak, szabálytalanok s igy lapjaiknak egymáshoz való viszonya is más, vagyis tengelyeik más viszonyban állanak egymáshoz, mint az eddigi három rendszernél s épen ennek alapján tartozik más rendszerbe. Ezen rendszer neve rhombos rendszer, azon rhomb-alakú négyszögtől, mely a két piramis alapjainak összeillésén látható. A két összenőtt piramis pedig a rhombos rendszer főalakja: a rhombos piramis. Ennél a tengelyek száma: három. Ezek, épúgy mint a szabályos- és négyzetes rendszerekben — derékszög alatt metszik egymást, de az eltérés a tengelyek hosszúságában rejlik, amennyiben a három tengely közül egyik sem egyenlő a másikkal. Itt a három közül akármelyiket vehetjük főtengelynek, akkor a másik kettő melléktengely lesz. Ezeket hosszúságuk szerint nevezik el, az egyiket nagyátlónak, — a másikat kisadónak.
