Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1888
3 . philologia művelőit, hogy hasonló szempontból más középkori latin irók iratait tegyék bírálat, illetőleg vizsgálat tárgyává. Tudomásom szerint ez az egyedüli értekezés, mely eddig magyar irodalmunkban ezen körből megjelent. De nem csak mi nálunk, hanem a philologia hazájában, Németországban is figyelmen kívül hagyták a középkori latin irodalom nyelvezetének sajátságait.1) Jelen értekezés egy középkori magyar ember latin munkájával foglalkozik: Anonymus Res gestae Hungarorum-jával. Sokan írtak Anonymusról, hogy melyik Béla királynak volt jegyzője. Fejtegették, hogy milyen hivatalokat viselt ?2) Eredményre nem jutottak. Annyi bizonyos, hogy kora nem eshetik túl IV. Béla király idejénél. S így Anonymus azon korban élt és írt, midőn a classica philologia csak a szerzetes kolostorok csendes falai között talált nehány művelőre, kiknek működése — nehány tisztes kivétellel — legfeljebb csak abból állt, hogy a szentírás s egyéb vallásos könyvek lemásolása mellett leírtak nehány classicus kéziratot is, megmentették azokat az utókor számára anélkül, hogy a forrást megizlelték s a classicus szellembe behatoltak volna. Olvasták ugyan ők is Cicerót, Vergiliust3) s még nehány auctort; de Voigt tanúsága szerint csak azért, hogy a latin nyelv szabályaira, melyeket Donatus- és Priscianusból tanultak, nehány példát hozzanak föl.4) A fő czél a latin nyelv elsajátítása volt. Mert valamint a régi görögöknél az irodalom fejlődése korában csak kötött, csak verses alakban szólhatott a költő kortársaihoz, ha azt akarta, hogy meghallgassák:5) úgy An. idejében az írónak is számot kellett vetni azon kérdéssel, hogy milyen nyelven írja meg munkáját azon korban, midőn latin volt az iskola, latinul •) Eddig csak egy számbavehető munka jelent meg, mely behatóbban foglalkozott volna a középkori latin nyelvvel. G. Koffmane, Geschichte des Kirchenlateins, Breslau 1879 u. 1881. De ez is két ffizet megjelenése után megbukott. A francziáknál ide vágó két munka: Piemont, Les Hymnee du bréviaire romain. Tome L Hymnes dominicales et feriales du psautier. 1874, Tome II., UI. Hymnes du temps. 1879 et 1884. — Oeures poétiques d’ Adam de Saint-Victor précédées d’ un essai sur sa vie et aes ourages par L. Gautier. 2. vol. 2) Vesd össze Dr. Marczali A Magy. Tört. Kútfői az Árpádok korában. Budapest 1880. 66 lap. Béla király Jegyzőjének Gesta Hungarorumja. III. p. 72. et squ. — Mátyás Flórián a T. Akad. gyűl. 1878, okt. 12-én tartott felolv. 3) John Symonds A Renaissance Olaszországban II. k. 68 s 69 1. *) Browning A nevelés elméletének története. Budapest 1886. 37-ik lap. *) Tináczy görög irodalom tört, 38. L 1#
