Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1888

Nyelvészeti tanulmány

Ansnymus „Ds Sestis Sttagarorua“ esimü munkája felett.

Nagy események játszódtak le Európa színpadán időszámításunk ötödik századában. Ismeretlen, egészen új népek jelentek meg az öreg Európa határán, hazát keresve magoknak azon területeken, melyek századokon keresztül békés lakóhelyet nyújtottak az őslakóknak. E hullámzás végig vonult egész Európán, egy század alatt megváltoztatta az ó-világ képét, távolabb vagy közelebb tolta az egyes tartományok határköveit s idegen hangzású nyelveket honosított meg az országokban. Az ötödik század vége felé Róma, a világ eddigi fővárosa, politikai s szellemi főtényezője sem volt többé képes ellenállni e népvándoilás hullámainak, melyek 486-ban összecsaptak feje fölött s eltemették az egykori büszke Rómát, megszüntették a már régebben haldokló nyugot-római birodalmat, megszüntették vele együtt az önálló római nemzeti államot s a római nemzeti irodalmat.

Ezután is hallatszik még nehány évtizedig egy pár római ember szava latin nyelven, de lassankint a latin nyelv mind szükebb és szükebb térre szorul, míg végre csak a római Egyházban talál menedéket, mintegy hálából, hogy Róma az első római pápát, sz. Pétert, kebelébe fogadta. Az Egyház műveli ezentúl a latin nyelvet,1) melyet hivatalos nyelvének fogadott szertartásaiban, törvénykezéseiben és tudományos becsű irataiban, azon Egyház, melynek czélja egy közös fő vezetése mellett a nemzeteket egy s ugyanazon vallá*) Müller Handbuch der klassischen A lterthumg-Wissenschaft. I. p. 138: „Anders verlief die Entwickelung im Abondlande. In den ehemals römischen Ländern und dazu in Deutschland und den übrigen Teilen Europa’s, die dem Christenthum in der abendländischen Form zufielen, bildete sich durch das beherrschende germanische Element ein sehr kräftiges, aber rohes Leben; wäre nicht die Kirche gewesen, so hätte die antike Kultur und Litteratur ganz zu Grunde gehen müssen. Unter den ewigen Kämpfen und Fehden waren die Klöster für die ‘Wissenschaften das einzige Asyl, und nur vermöge der Klosterschulen hat sich im Abendlande etwas von Philologie erhalten können.11

1