Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1888
84 га. Innotesco, ere, itt tárgyas ige gyanánt szerepel: tudtára ad, míg a classicusoknál benható értelemben basznál tátik, IV. Paganus, a, um, a classieusoknál falusi, vidéki, olyan, a ki nem lakik a hét domb által bekerített város területén, hanem annak vidékén, ellentéte a montanusnak.i) Itt jelentménye egészen más: pogány. A keresztény vallás Nagy-Konstantin idejétől kezdve nagyobb és nagyobb tért hódított, míg végre a régi istenek tisztelői csak a kisebb falvakra szorultak. Innen pagani annyit jelentett, mint meg nem kereszteltek, sok istent imádók, vagy pedig a mai magyar kifejezés szerint pogányok.2) Előfordul a legrégibb sz. atyák- s egyházi íróknál számtalan sok helyen, mindig oly jelentménynyel, mint azt Anonymus használja. VI. Status, us, előfordul a régi classicus szótárban is. Finály nem hoz fel idevágó alkalmas szót. A status juramenti-t talán az esküvés tartalmával lehetne alkalmasan visszaadni. Mándy István állapotával fordítja s zárjelbe teszi: tzikkely. Szabó Károly meghagyja Mándy állapotjá-t. Anathema, atis, (dvcld-epa ró), gyalázat s átok alá vetett, száműzött, kiátkozott. Anonymus nem veszi melléknévnek, hanem rendes főnévnek: anathemati subiaceat — rendes egyházi kifejezés az anathema sit mellett. In Capitulis Caroli C. tit. 6. §. 56. praecipitur, ut non temere Anathema imponatur, nisi unde canonica docet auctoritas, quia Anathema aeternae mortis est damnatio. VIII. Annuatim, gradatim, furtim mintájára képezve, évenként. ') Cio. pro domo 28. 74 nullum est in hac urbe collegium, nulli pagani, aut montani, quoniam plebei quoque urbanae maiores nostri conventicula et quasi concilia quaedam esse voluerunt —. Q. Cic. de petit, cons. 8. 30 Deinde habeto rationem urbi totius collegiorum omnium pagorum, vicinitatum. — Ludwig Lange Römische Alterthümer 26. §. I. köt. 64. 1.: „Die übriben pagi des späteren Stadtgebietes scheinen wegen des hügeligen Terrains montes geheissen zu haben, die Bewohner im Gegensätze zu den paganit montes,“ Lásd Rapaics Egyet. Egyháztört. J. köt. 226. oldal,
