Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1887
б Kéthetenkint egy iskolai Írásbeli gyakorlat a nyelvtan és helyesírás begyakorlására. II. oszt. 5 óra. Tankönyv: Magyar nyelvtan, mondattani alapon, II. r. Simonyi Zsigmondtól és Tomor-Várady: Olvasókönyv II. rész. Szókötés. A határozók részletes tana. Az összetett mondat. A nagyobb körmondatok elrendezése. Az igeidők. Olvasmányul felvettük olvasókönyvünk Összes prózai-, emlézésül egyes verses darabjait. Kéthetenkint egy-egy iskolai írásbeli dolgozat. III. oszt. 3 óra. Tankönyv: Rendszeres Magyar Nyelvtan, összeállította Ihász Gábor után Májer Alberik, és Szalai „Tatárjárás Magyarországon.“ Ezen történeti olvasmány alapján tárgyaltuk az egész nyelvtant. Szóltunk ezenkívül a polgári ügyiratokról, s leginkább Arany János elbeszélő költeményeinek elemzése mellett vettük a hangsúlyos verselést. Kéthetenkint egy-egy írásbeli dolgozat. IV. oszt. 4 óra. Tankönyv: Stilisztika I. r. dr. Koltai Virgiltől. Az irály és nemei: az egyszerű és szép irály s ezek kellékei. Az időmértékes verselés és a rímekről szóló tan. Olvastuk s elemeztük Arany „Toldi“-ját egészen, a szebb helyeket be is emléztük; azonkívül olvasmányunk tárgyát képezték a stilisztikánkhoz csatolt prózai és verses müvek is. Kéthetenkint egy-egy írásbeli dolgozat. V. oszt. 3 óra. Tankönyv: Stilisztika II. r. dr. Koltai Virgiltől és Greguss-Beöthy: Magyar Balládák. Bevezetés a szerkezettanba. Feltalálás, elrendezés. Az előadás általános formái. Verstan. Hangsúlyos és időmértékes versek. Olvasmányul szolgáltak a stilisztikához csatolt olvasmányok, továbbá: Szilágyi és Hajmási, Fogarasi István, Molnár Anna, Kádár Kata, A búvár Kund, V. László, Ágnes Asszony, Zách Klára, Tetemre hivás, A Walesi bárdok, Éji látogatás. Havonkint egy Írásbeli házi dolgozat. VI. oszt. 3 óra. Tankönyvek: a) „Coriolanus“ tragoedia Shakespeare- tól, fordította Petőfi, b) Rhetorik a. Prózai műfajok elmélete. Irta Névy László. Két hónapig olvastuk a fönczimzett szomorújátékot és annak alapján a tragoedia elméletét szóval és írásban; négy gyakorlatot Írván róla. Később tárgyaltuk a Rhetorikai műfajokat, vagyis a szó- és írásbeli hármas előadást; u. m. 1. a való tények előadási módját; a történetirást, annak feladatát, tárgyát, szerkezetét; a történetírás fejlődését a görögöknél, rómaiaknál és nálunk. Aztán a költött események előadási módját; a regényt és novellát. 2. Az előadás szónoki formáit. A szónoki beszéd tárgyát, berendezését és szerkezetét fejtegetve. A szónoklati irodalom fejlődését. 3. Az értekező előadást; az értekezések különféle nemeit és berendezéseit. Végre az értekező prózát, annak történetét, különös tekintettel a magyar értekező prózára. Olvastuk a megfelelő történeti müveket; regény és novella részleteket és szónoki beszédeket Névy „Olvasókönyv a Rhetorikához“ czimű műből. Ugyanannak közlött négy rendbeli értekezését. Végre nagyobb beszédeket: Kölcsey, Szemere, Deák, Kossuth, br. Eötvös és Csengery politikai és em*
