Állami gimnázium, Nagykikinda, 1898

_.-8 — érintkeznek és nagy hatással lehetnek rájuk intő, buzditó szavaikkal és tanácsaikkal. Ennélfogva a szülőknek a felügyelettel, a nevelés folytatólagos vezetésével a gyermeknek iskolába való lépése után sem szabad felhagyniok ós pedig nemcsak az elemi, hanem a középiskolai tanfolyam alatt sem. Minden szülő tartsa kezében a nevelés kormányát továbbra is, hogy meg legyen könnyítve az iskola munkája, mert csak szülői közreműködéssel, a tanitó segítségére való igyekvéssel haladhat az iskola nagyobb eredménynyel. Csak így lesz egyöntetű, harmonikus a nevelés ós csak ilyen egységes iskolai és családi nevelés mellett kerülhet ki az ifjú az iskolából ép szellemmel, erkölcsileg, szellemileg erősen az élet küzdelmes utaira. Hogy ez óhaj elérhető legyen, kivánatos volna, hogy minden szülő tisztában legyen úgy az iskolai, mint a szülői nevelés fogalmával, mert csakis e két fogalom tisztázásával, a nevelés kötelességének tudásával remélhetjük az egyöntetű nevelés elérését. Fájdalom, sajnálattal kell bevallanunk, hogy bizony még ma is kevés a száma azoknak a szülőknek, a kik e nagy fontosságú feladatot hűen, odaadással teljesítenék. Egyeseknél hiba az, hogy sejtelmük sincs a nevelésről, másoknál pedig, hogy, ha ismerik is annak eszközeit és módjait, keveset törődnek vele. Nagyon is világos dolog, hogy a szegényebb szülőknek, akik a megélhetés terhes gondjaitól szabadulni nem tudnak ós minden perczüket a kenyérkeresésre fordítják, idejük sincs arra, hogy gyermekeiket kellő nevelésben részesítsék, me?g máskülönben is, ha talán kevés idő állana is rendelkezésükre, gyermekeiket nem irányíthatják ós nem vezethetik a megkívánható módon, mert ők is csak azt tehetik övéikkel, mit velük tettek szüleik akkor, mikor gyermekek voltak. Náluk tehát paedagogiai elvekről szó sem lehet, ők csakis az öregektől öröklött nevelési elveknek ós az életből ellesett szokásoknak hódolnak a nevelés terén is. Az ilyen kevósbbé fegyelmezett, nevelés tekinteté-