Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897
— 8 — az egyenlőség fogalma még magával az egyház szervezetével is ellentétben állott, minek folytán az egyenlőség eszméje úgy az állam, mint az egyház körében egyaránt háttérbe szorult. A XIV. század elején azonban a természetjog elmélete jelentékeny lépéssel haladt előre. A természetjog feltételezése ugyan egy-kettő kivételével, valamennyi jogelméletben meghonosodott, még is a franczia jogászok voltak azok, a kik szenvedélyes lelkesedéssel karolták fel a természetjog elméletét és azt már megvalósítandó szabálylyá avatták. A franczia jogászok befolyásának tulajdonítandó, hogy X. Lajos franczia király a XIV. század elején, arra való hivatkozással: „Minthogy a természeti törvény szerint mindenkinek szabadnak kell születnie“, de alattvalói közül sokan az idők folyamán szolgaságba sülyedtek, a királyi uradalmak jobbágyait felszabadította.1) Ezen alkalmazásában az emberek egyenlőségéről szóló tétel már nem jogszabály, hanem politikai tantótel, a mely sokkal közelebb áll az egyenlőség fogalmához, mint Xagv- Lajos királyunk 1351. évi 1 t-ik t.-czikke, a mely szintén az egyenlőség elvét eodificálja, de csak a nemességre nézve állapítván meg az egyenlő és ugyanazon szabadság élvezetét.* 2) De az idézett esetek mindössze is csak szórványosan előforduló jelenségek, általánosabb elismerésben az egyenlőség és szabadság elve csak a reformatio által részesült, a mely mélyreható vallási mozgalom a kath. egyház által hirdetett szenvedő engedelmesség alapelvét a hierarchiával •egyetemben megszüntette, a maga körében elismerte az egyenlőség elvét s egyenlő szabadságot követelt a lelkiismeret számára, bár azzal a maga egységét ásta is alá. Másrészt pedig a reformatio volt az, mely a középkor elnyomó rendszerével szemben a szabad személyiség jogait a vallási téren érvényesítvén, útját egyengette a jogbölcsé- szetnek, a mely viszont a természeti jogokat fejtette ki. Ezen természeti jogok, melyek az ember természetében gyökereznek, tehát, az embert természeténél fogva megilletik, az ember л-ele született és elidegenithetlen jogai, melyek minden jogrend alapjául szolgálhatnak, melyeket az alkotmányok szentesíteni tartoznak s melyeknek megállapításánál a jog-bölcsészek a feltételezett természetjogból indultak *) Maine: i. in. 78. 2) Corpus juris hung. tom. I. p. 102.
