Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897
9 — ki: az egyenlőség és szabadság, az élet s a boldogságra való törekvés joga. Ezen természeti, másként emberi jogokat legelőször az amerikai szabadságbősök tették alkotmányuk talpkövévé, s azóta az egvenlőség és szabadság elve egy hitvallásnak lett tétele, a melv meghódította az elméket és sziveket s átalakító hatását az egész művelt világgal éreztette. Sokkal lassabban ment át a természetjog feltételezéséből levont következtetés a népek jogéletébe, mert e téren egy hatalmas ellenféllel: a történelmi joggal kellett megküzdenie. A középkornak kiváló jellemvonása az egyéniségben rejlett. Soha sem volt olv általános a törekvés érvényesíteni a személyes erőt, bátorságot és ügyességet és soha sem volt annyira háttérbe szorítva az egyenlőség fogalma, mert a tehetetlen a hatalmas nagylelkűsége vagy önkénye előtt meghajolni volt kénytelen. A történelmi jog tehát a fegyver erején, a hóditó hatalmán, az egyéniség tulnyomóságán alapult s támaszául csak a múlt hagyománya szolgált. A természetjognak tehát, mielőtt a népek jogéletében elfoglalta az őt megillető helyet, le kellett győznie azoknak ellenséges indulatát, a kik a történelmi jogra támaszkodva a természetjog térfoglalásától a saját előjogaikat és kiváltságaikat féltették, valamint a fejedelmek ellenszenvét, a kik a természetjog elveiben a maguk hatalmának gyűlölt korlátozását látták, a melyet tehát, mint az önkényes uralom ellen küzdő ellenfelet, népeiktől lehetőleg távol tartani igyekeztek. Ezen két ellenség ellen kezdettől fogva küzdenie kellett a természetjognak, de sohasem oly nyomatékosan és oly végzetszerűen, mint a jelen században, a mely végre döntött a természet s az erőszak, az örök igazságon vagy a beállott tényeken alapuló jog uralma fölött. S a milyenek voltak a viszonyok egész Európában, olyanok uralkodtak nagyjából hazánkban is. Hisz a magyarok, a kik akkor telepedtek le Európában, a mikor a többi nemzet már állami consolidatiétjának századait élte, csak alkalmazkodtak, a. midőn viszonyaikat európai mintára rendezték be. Ha szemügyre veszszük Magyarország lakóit az állam- alkotás idejében, azonnal szemünkbe ötlik, hogy a nemességen kivid alig voltak az országban olyan elemek, melyek szerepet játszottak és jelentőségüknél fogva politikai jogokra
