Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897

1 det megbolygatni, a mely ezen jog-eszinénynyel ellentétben állott; és bár az is igaz, hogy arra nézve, létezik-e meg* állapítható természetjog vagy sem, a jogbölcsészek különféle véleményt vallanak s némelyek, mint a tökély netovábbját a múltban, mások mint a jog ideálját a jövőben sejtik és keresik : az az egy kétségtelen, hogy a természetjogra vo­natkozó elmélet lett a forrása a jogot, a politikát, a társa­dalmat átalakító csaknem mindazon eszméknek, melyeket a múlt század jogbölcsészeti irodalma megérlelt, közvetített és terjesztett. A természetjog elméletének egyik legfontosabb követ kezménye az a tan volt, a melyet az emberek egyenlőség gére vonatkozólag belőle levontak. Ez a római jogászokná még csak jogelv, gyakorlati következmények nélkül, csak úgy, mint a kereszténység által majdnem akkor hirdetett tan, hogy Isten előtt minden ember egyenlő. Mert bár a kereszténység ezen tanával abban az időben lépett fel, a mikor a világ viszonyai ezen eszmével szembetűnő ellentét­ben állottak és bár kétségtelen, hogy a kereszténység sok­ban enyhítette a személyes és telki szolgaság súlyát s nagyban hatott annak eltörlésére is: a felállított eh- az ellentéteket nem szüntette meg, nem oszlatta el. A kereszténység ugyanis csak szellemi tekintetben állitá fel az egyenlőség és szabadság fogalmait; az egyen­lőséget csak azon világban hirdető, a hol Isten trónusa előtt a rabszolga egyenlő a királyival, s egészben alkal­mazkodott a középkor államrendszeréhez, a mely pedig a kereszténység elveivel kiáltó ellentétben állott. De nemcsak alkalmazkodott, az egész középkoron élt a világi hatalom szolgálatában éillott s ez nem mulasztói el az egyháznak azon tételét( burns potest is a I )eo est: qui potestati resistit, Deo resistit“ olyan társadalmi here ndezkedés szentesítésére fel­használni, a melyet az anyagi erőszak alkotott a gyengébb elnyomására.1) Az egyház tekintélyének a jelzett irányban való fel- ha-sználéiséit támadja meg Rousseau Társadalmi szerződésé­ben, a mikor azt mondja, hogy „a kereszténység csak alá- zatot és szolgaságot tanít, és szelleme sokkal jobban ked­vez a zsarnokságnak, semhogy ez nem venné hasznát.*) Tény, hogy a kereszténységnek egyelőre nem volt be­folyása az egyenlőség gyakorlati érvényesülésére, mert hisz 4) Eötvös József: A 1!). század uralko ó eszméi. II. 148. 1У. k. 8. fej.

Next

/
Thumbnails
Contents