Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897
IU szamot tarthattak volna. Eltekintve attól, liugy a magyar mint hóditó lépett fel Európában, ez utóbbi körülménynek is tulajdonítandó, hogy az alkotmány s annak minden rendelkezése kizárólag a nemesség érdekeit ölelte fél, hogy számára biztosította az összes politikai jogokat s kizárólagos tulajdonává tette a szabadságot. Es ezen okoknál fogva, az Európába költöző magyaroktól sem lehetett megkívánni, hogy azon kor felfogásától és gyakorlatától eltérően oly intézményeket alkossanak, a melyeknek megérlelése a későbbi kornak volt fentartva. Kétségtelen ugyan, hogy a magyar nemesség kebelében élt már az egyenlőség elve is, és ez az elv I. Lajos alatt, mint fönnebb említem, érvényre is jutott; de a természet- jogból származtatott egyenlőségi elmélet még nálunk, a szabadságnak sokszor és sokat magasztalt hazájában is, a melyről pedig egy külföldi államférfin1) 1845-ben azt írja : „Europa minden országai között, az alkotmányosakat sem véve ki, Magyarországnak van legszabadabb alkotmánya“, még hazánkban sem diadalmaskodott az egyenlőség és szaka dság eszméje előbb mint a század derekán. De, hogy diadalmaskodott, s diadalmaskodott a benne rejlő igazság erejénél fogva; hogy a nemzet belátta, miszerint az elvek, a melyek századokon át uralkodtak, az emberiség eszméjével ellentétben állanak: hogy az intézmények, a melyeken az állam századokon át nyugodott, a polgárisodás fejlődésének alapjait nem képezhetik: szóval, hogy a nemzet felismerve az állam szükségleteit s szakítva a múlttal, megértette a korszellem intő szavát: ez a nemzet kiváló politikai érzékére vall! És hogy a nemzet, lemondva az ósdi privilégiumokról önkényt lép a fejlődésnek, a jogok kiterjesztésének, a kötelességek megosztásának terére, s széttörve a testet és szellemet, a gondolatot és lelkiismeretet lenyűgöző bilincseket, egyértelmű lelkesedéssel proclaim'd]'a az egyenlőség, szabadság és testvériség hármas eszméjét : ebben rejlik márczius 15-ének jelentősége ! De, hogy e jelentőséget a maga teljességében megismerjük, vissza kell tekintenünk a múltba, szemügyre kell vennünk, ha csak futólag is, ha csak a. főbb vonásokban is a márczius idusa előtt fenállott állapotokat, mert csak azoknak világításánál fogjuk felismerhetni és kellően méltányolhatni az egyenlőség- és szabadság-elvek győzelmének óriási horderejét. !) Bülow-Cmnmerov: Die europäischen Staaten. Altona, lS-iü. 1G8.
