Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897

11. J\ nemzet.

I. A közjogi nemzet.

Mindazon alakulások között, melyeknek jelenleg már emléke is alig él a köztudatban s melyekről csak a legöregebb emberek szólallak közvetlen tapasztalás alapján, inig az ifjabb nemzedék mint múlt idők emlékeire tekint reájuk vissza: a márczius idusát megelőző időkből legérdekesebb és legtanulságosabb az ország lakóinak képe.

Érdekes e kép, mert a mellett, bogy a szokatlanság ingerével hat, az egyes nép- és társadalmi osztályok helyzetét egymáshoz valamint mindnyájuknak az államhoz való viszonyát tünteti fel, és tanulságos, mert az egyes csoportok különállása és elszigeteltsége a különböző néposztályok önálló fejlődésének folyamatát és eredményeit- tárja a szemlélő elé.

A szintarka, tömegből, mely hazánk lakosságát képezi, legplasticusabban az n. n. közjogi nemzet domborodik ki, illő tehát, hogy első sorban annak viszonyaival és állapotéival foglalkozzunk.

Nemzet fogalma alatt a középkorban kizárólag az előjogos osztályokat értették, mint a hogy római közjogi fogalmak szerint a „populus“ szó .Rómának csak is kiváltságos, politikai jogokkal felruházott osztályát jelölé, inig a jogosulatlan tömeg a plebs“ nevezet alatc szerepel. Hogy hazánk e felfogás tekintetében teljesen a római és illetve a középkori meghatározáshoz simult, mutatja Verbőczy Hármaskönyvének') megkülönböztetése, mely szerint a nép elnevezés alatt csakis a főpapok, országnagyok, zászlós és egyéb urak, az összes nemesek, de nem a nemtelenek vagyis a parasztok, értendők. Mert noha úgymond, e szó: nép, mind a nemeseket mind a nemteleneket magában foglalja, mindazáltal a nemtelenekről, kik „köznép“ nevezet alatt értetnek, ott szólani nem czélja.

Ekkép tehát a közjogi nemzet fogalma alatt e helyütt magam is csak azon osztályait értem a honfoglaló és álvj П. r. 4. tit.