Állami gimnázium, Nagykikinda, 1892

- 21 által idők folyamán ugyanazon sikert lehetne elérni, mint az állam adta Utasítások kivannak.

E szempontból itt épp oly szükségét képezik a tanároknak a nagyobbszabásn tudományos szakkönyvek, mint egyebütt Magyarországon. Nagy és nemes őzéi a sikeres oktatás mellett a nevelés. Más szerencsésebb államokban ezzel, vagyis az erkölcsi érzület fejlesztésével, a jellem képzésevei a tanár eleget tett nevelői kötelességének; nálunk soknyelvű népek között azonban a jellemesség egyik alkotó részének, a hazaszeretetnek fejlesztésére különös súlyt kell helyeznünk.1) E már előbb is érintett pontot, magában az oktatás keretében is ellehetne érni, hogyha egységes szellemi oktatásra vonat kozóing mindenütt egyöntetűen járnak el. Ennek emelésére nézve azonban, addig mig minden intézet, minden tanártestület egy magában elzárt osztályt képez, minden fejtegetés, mindenféle ráutalás folyóiratban, utasításokban írott malaszt marad. Hogy a tanitásbeli vonatkozásokat elérhessük, nézetünk szerint nem elég a többféle tanszak beható ism rete, nem elég a hospitálások által szerzett tapasztalat, vagy pedig az. ezek alkalmával megismert különféle módszer, nem elég a módszeres értekezlet, szükséges még pedig első sorban, hogy minden tanári testület egy paedagogiai kört képezzen, a melyben a tudományos, a nevelési szempontok behatóan megvilágit- tas3anak. Tanári körökre, még pedig közös tanári körökre van szükség. A mig minden tanár elszigetelten oktat, a mig a közös őzéi egységes módozatai meg nincsenek állapítva egy intézetben és mindegyik egyén e tekintetben másfelé húz, addig egységes czélt el nem érhetünk.

Egy helyütt már említettük, hogy a kizárólagosan tudós tanár mennyit árthat ez oktatásnak. Hiszen a tudománynak oly elenyésző csekély quantitását juttathatjuk a növendék elméjébe, hogy ez tudománynak alig nevezhető, hiszen úgyis a tudomány praktikus értékű nyilvánulatait kell a tanuló szellemébe oltani a többi ritkán talál fogékony talajra. E tekintetben kívánatos dolog volna, hogy paedagogiai folyóirataink inkább hemzsegnének egyes, de minden tantárgyból adott előadások vázlatával, mint más talán idealisabb feladatok megoldásával. Szükségei dolog volna, hogy elvont fogalmak apodiktilms felállítása helyett, inkább deduktive vezetnők a gyermeket a törvények és szabályok felismeréséhez. A fogalomoktatás e módja teljesen modern és sokkal üdvösebb dolog a szabályok b eme i n őriz áfásán ál.2) Sokhelyütt kimerítik a nyelvtan egész kincstárát sőt nyelvészkednek, prelegálnak és nincsen külömbség téve abban, mi a legégetőbben szükséges, mit kíván a praktikus élet és mi marad a tudomány kincs'1. Egy kiválogatott legszükségesebb, az alapos kevés sokkal biztosabb sikert teremt, mint a nagy apparatus, az ezerfelé lmzó mindenféleség Különösen a nyelvek oktatásában nyer ez eklatáns realitást. Nagy eszköze az oktatásnak maga az irás is. Ezen oldalát az oktatásnak nálunk még igen kevesen világították meg a megérdemlett módon, de nem is praktizálják. A tábla * 3

*) Körösi Sándor: A tímitásbcli vonatkozásokról. Tanejryl' KíteL XXIV. 7

3j Dr. Finily Henrik, Öreg János: Küzokt. Szérűié. is8í). lő.