Állami gimnázium, Nagykikinda, 1892
— 22 — használata sol szór oly gyarló, oly elhanyagolt, hogy csodálatos, mint lehet e hatalmas eszközről megfeledkezni. A táblára irt dolog a gyermek képzeletében egy képnek ébredése, egy sohasem nralható képzet lenyomása. És épp a nyelvi oktatásnak egy tevékeny eszköze. A felirt dolog, a mathematice levezetett szabály, a kiirt szó sokkal maradandóbbá lesz a deákban, minta százszor ismételt szabály szó, tétel, forditás Szükséges azonban továbbá, különösen a magyar nyelv szempontjából, hogy e táblai használat a-gyermek jegyzeteiben is meg legyen örökítve. Sohasem kárba veszendő idő egy tanulmányi napló (Diarium) használata. Scripta mament, nemcsak a papiron, hanem a képzeletben is. Az Írással kapcsolatban igen fontos dolog a gyakorlati tételek megválasztása^). Egy fokozatos emelkedésre van ezekben szükség. Már az alsó osztályokban a száraz nyelvtani tételek alkotása mellett, kísérőül álljon egy kis fogalmazás, levilirás, leírás, mese. Nem a puszta nyelvtani gyakorlás, hanem a szókincs tanulságos kifejtése. Igen követendő példát nyújtanak erre vonatkozólag az ev. református és az unitárius intézetek utasításai, melyek a nyelvtani kategóriák mellett, már fogalmazásokat is kívánnak az alsó osztályokban. Való dolog, hogy ezzel látszólag egy ideig eltávoznak a nyelvtani oktatás köréből, de épp ez az üdvös, mert ily fogalmazásokban fejtheti ki az idegen ajkú tanuló tudását, a nyelvérzéket, a szóvonzatot stb. Igaz, hogy ily dolgozatokra példát nem nyújt maga a tankönyv —• és ez hiány is — de már az olvasmányok taglalásakor, elmondásakor végezünk hasonló munkát, a melyet a mi esetünkben párszor irá-belileg is végeznének. Egy élvezetes munkásság lép, a száraz nyelvtani alakítás helyébe. De nemcsak a magyar nyelv oktatásánál volna szükség ily Írásbeli dolgozatokra, nemcsak a latin, a németnyelv, a számtanból, hanem a földrajzból, a természetrajzból, a történelemből a természetrajzból is. Az okot a czél maga világosítja mer. Ezen dolgozatok úgy a műveltségnek, mint a a magyar nyelv tökéletesbitésének biztos eszközeivé válnának és a gondolkodást pár grádussal emelnék. Szintén a tanári működés keretébe tartoznék ily helyen, a gyermekek magánolvasmányának ellenőrzése1) Az ifjúsági könyvtárnak mindig egy nyelytanár legyen a vezetője, a többi nyelvtanárnak legyen tudomása arról mit olvas tanítványa otthon, sőt jelölje ki az olvasmányt, melyet egy-egy tanuló kikérjen és kérje számon, mondassa el a gyermekkel az olvasottat. Vezesse, igazítsa, kormányozza értelmét. Az olvasmányok kiadásában minden tanár legyen irányadó: a történelem tanára épp úgy, mint physikáé. Ezek maguk is követeljék meg, hogy történelmi, physikai, földrajzi kijelölt munkákat olvassanak és kérje tőlük számon is az olvasottat. 6. Az ifjúsági könyvtárakra vonatkozóing igen jó útmutatóval bírnak már jelenleg intézeteink.1) E tekintetben jeles irányadó a kiadott könyvecske. Nem ő a hibái, hogy ifjúsági irodai- * 2 *) Laukó Albert. Az ifjúsági könyvtár m!nt a tanítás segítője. Tanegyl. Közi, XXIV. 9. 2) Szemák I. Ifjúsági könyvtár jegyzék. Lampel Robert. 1892. Azonkívül: Tanegyl. Közi. 1891. 1893.
