Állami gimnázium, Nagykikinda, 1892

— 18­irassanak azonban a szülőknek az iskolákról. Adjunk alkalmat, hogy belátást nyerjenek saját tapasztalatuk alapján — gyerme­kük szellemébe. Ne izoláljuk el magunkat mereven tőlük, hanem legyünk a szülőknek, mint gyermekük, mint anyagunk sikere szempontjából barátjai, vezérei. Tudják ők mit akarunk mi, és tudjuk mi, mit tesz a fiú otthonában. Es éppen idegen ajkú szü­lőkkel kellene gyakoriabbnak lenni ez érintkezésnek, a kik ezer semmis okból idegenedtek el tőlünk. Hadd adjunk módot, hogy gyermeke tulajdonait elfogulatlanul ismerje meg. Beszéljen gyer­meke előttcsak tisztelettel tanárairól. Az iskola megkérdezésenélkül sem magántanitót, sem élelmezőt illetőleg szülőhelyettest ne vá­lasszon.1) Ama fentérintett népkönyv, mely a szülőket hivatva volna közelebb hozni az iskolához, világosítsa föl a szülőket az életpályák tekintetében, hogy a családnak valamint a hazának javára szolgáljon, mint teszik azt Németországban, Franczia- országbnn és egyebütt.* 2 *) A tanárok használják fel gyakran a szülők közreműködését. Legyen hetenkint minden tanárnak úgy­szólván egy rendelő órája. Tartsanak a tanárok szigorúan neve­lési népszerű felolvasásokat. Látogassák a szülők a vizsgál ttokat, az ünnepélyeket. Csak igy érhető el, hogy a tanuló már tanitója iránt való csupa tiszteletből is iparkodik megtenni kötelességét és nagy büntetésnek érzi azt, ha tanitója nem tetszését vonta magára.8) 3. A népnevelés és a szülői ház aktív tényezőként szerepel­vén a középiskolai oktatásra nézve, midőn tapasztaljuk, hogy a népnevelés befejezettlensóge és a szülők nevelési felületessége a nemzeti nevelésre hátrányos befolyással vannak, könnyű a javí­tást néminemiiképen az által is eszközölni, hogy áthidalás gya­nánt, különösen idegen ajkú vidékeken mindenlifi a középiskola prodomusaként egy előkészítő osztályt állítunk fel. Ez eszmének Poroszországban már öt évtizedes múltja van és 1880-ban 270 e'őkészitő iskolában a tanulók száma 21.786-ra ment.4 * *) A nép­iskola és a középiskola e kapcsa oly anyagot teremtene, mely az első osztály szellemi követelményeinek teljesen megfelelne. Az olvasás, a magyar nyelv, a számtan és a földrajz elemeit oly biztossággal sajátíthatná el, hogy állandó gyakorlás által helyesen írni, beszélni, számolni és szemlélni tanulna. 4. Ráutaltunk már egy korábbi pontban arra, hogy az Uta­sításai! hű követése idegenajku vidékeinken nagy bajjal jár. Az okok, melyek ezen bajt szülik szintén meg voltak érintve. Mindannak daczára ez Utasítások szívós követése, kiegészítése és a tapasztalat által erősbitett módszer által az oktatásban sikert érhetünk el. Az Utasítások romba döntötték a régi elvont irányú *) Hekinger István : A szülő kibékülése az iskolával. Pécs 1888. 2) Kemény Főrencz: Egy hasznos kézikönyv szülők számára. T in. Egyl. Közi. XXII. 8. — Dr. Oppe! N.: Das 13 ich dor Eltern. Frankfurt a/M. 1S77. К. Montit: Berufswahl unI Lebensstellung. Strissburg 1881. — Rudolf E.: Die Be­rufswahl unserer Söhne. y) Köpesdy Sándor: A családnak az iskolához való közelebb hozatala. Tan. Egyl. Közi. XXI. 1, 4) Dr. Kretschmann: Bedeutung und Wirksamkeit der Vorschule. — Dr, Lutter Nándor: Az előkészítő iskola. Egy közokt. szemle. 188Э. 11. — Rombauer Emil : Az előkészítő osztályról. Tan. Egyl. Közi. XXIII. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents