Állami gimnázium, Nagykikinda, 1882
12 inig a trachytokból álló talajé sem nem oly gazdag, sem pedig nem oly változatos. Három Szék megye jellemzett havasai között gyönyörű és termékeny rónasúg fekszik. Ezen rónaság keletire és nyugatira, vagy Feketeügy és Oltmellékire osztható ; de összefüggő teknőszerü medencéből áll, melyeknek termőképsségére az említett folyók nagy befolyással vannak. Ezek északkelet és délnyugati irányba nyúlva, egymás mellett párhuzamosan fekszenek, de úgy, hogy a nyugati csak kevéssel kezdődik magasabban, mint a hol a keleti végződik s délnyugati vége már a szomszéd Brassó- megyébe terjed át. A kürnye ó hegyekből oldalvölgyek nagy számmal nyílnak e rónaságba; de az Olt két völgyét kivéve hamar elszükülnek s inkább hegyöblöknek, mint igazi völgyeknek tekintendők. Ezen rónaság termékeny talajáról bizonyságot tesz az, hogy itt terem hazánk legszebb és legsúlyosabb búzája, mi a termékeny talaj mellett még a szorgalmas és a földmivelést fáradliatlanul űző lakosok figyelmes munkájának is tulajdonítandó. A jellemzett minőségű búzán kívül kitűnő rozs, árpa, zab, kukorica, köles, haricska, kender, len, dohány, zöldségfélék és hüvelyes vetemények teremnek, csak szőlő sehol. Állattenyésztése a havasokon diszlő legelők sokasága és fügaz- dagsága következtében általában jelentékeny, az itt tenyésző lovak, ökrök isen keresettek. A hegyekben vadak, a főivé vizekben halak bő mennyi- ségben vannak. Háromszékmegye főfolyója az Olt. Ebbe szakad csaknem minden patakja, ez futja át majdnem egész hosszában a megyét. Csikmegyéből egészen délnek tartva nyomul Iláromszékmegyébe, a baróthi hegyek déli végén azonban hirtelen nyugati, majd egy nagy kanyarodással északnyugati, később csakhamar egészen északi irányt vesz, hogy a persányi hegyeket megkerülhesse. Tulajdonképen Málnásnál lép át Háromszék terűimére, hol mindjárt Sepszi-Szentgyör:ynél egy jó kiterjedésű termékeny völgybe ér; de ugyszólva rajta levő malmoktól eltekintve használatlanul folv el, mert sem hajózási, sem kereskedelmi (tutajozás) sem mezőgazda- sági célokra nem hasznosittatik. Köpecz falu táján anitán ismét nyugatnak fordul s úgy hagyja el a megyét. Legnagyobb mellékfolyója a Nagy-Sándortól délnyugatra fekvő Tömlösark és Mihálc hegyekben eredő, szintén tekintélyes nagyságú és gyors futásu s nem ritkán romboló Feketeügy, melyről, ha a Tiszáról azt mondjuk, hogy legnagyobb magyar folyó méltán mondhatjuk, hogy tisztán székely folyó, mely Székelyföldön lát világot s egész pályája székely területeken halad, forrásától torkolatáig székely hantokat mos. A Feketeügybe jobb felől ömlőnek: a Mogyorós mezőn eredő s egymással egyesülő nagy-és kis-lemhényi patak; a Kászonvize, mely a Bó- biska tetőn ered s a többi kúszom havasokból eredő patakokkal egyetem
