Állami gimnázium, Nagykikinda, 1882
— 13 — ben Szárazpatak, Kis-Kászon, Kézdi-Szentlélek és Oroszfalu helységeket érinti. Jobb oldalán vele egyesülnek a szárazpataki és peselneki patakok és a Torjahágó keleti oldalán eredő Torjavize. A Feketeügy balfelőli mellékvizei: a Fekete hegyen eredő he- recki patak; az osdolai patak, — Martonos pataka, a hilibi csermelylyel egyesülő Rákospatak, Gelencepataka, Zabolapataka; továbbá a kovásznál és zágoni vizek. Ezek és számos más apró csermelyk által gyorsan gyarapodik a Feketeügy és délnyugati irányát majdnem folytonosan követve, Ilyefalván alul egyesül az Olttal. Az Olt többi mellékfolyócskái közül kiemelhetők még az Ajta, Baróth és a Tárgyas, mely utóbbi egy darabon határt képez Háromszék és Nagy-Küküllő megyék között. Hároinszékmégyének tavai nincsenek, de mint láttuk, annál számosabbak forrásai, különösen a Kárpátok között. Éghajlata a rónáságon általában kellemes, szelíd, gyakran igen meleg nyarakkal; a hegyes vidékeken azonban hűvös, sőt főleg a Kárpátokban zordon, de mindenütt egészséges és épen ennek következtében itt igen sok hosszú életű ember van. Nyáron esője, télen hava bőven van, sőt a havasokon némelykor nyár derekán is esik hó és ennek következtében a légmérséklet a különböző magasságú helyeken különböző: t. i. inig a völgy fenekén jó meleg uralkodik, addig a hegytetőkön frissítő hideget tapasztalunk, mely két véglet közötti átmenetet a lejtők erdőségei képezik. A főfoglalkozást képező földmivelés mellett eléggé élénknek mondható ipart és kiviteli kereskedést gyakorolnak e megye lakói. A városokban szép számban vannak iparosok, hol a kézműiparnak több cikkei nagyobb mennyiségben készülnek s azzal Moldovában kereskedést űznek. Fával és fagyártmányokkal (zsindely, deszka, faedények) leginkább a havasok alatt lakók, hol rendesen több* fürószmalom van kereskednek ; ezenkívül a falukban a házi ipar, mint különböző vászon nemek szövése, szalma és vesszőfonás, doboz és szitakötés van túlsúlyban. Gyáripara leginkább szeszgyártásra és finom lisztek készítésére szorítkozik, mely Erdély minden részében keresett. A szeszgyártás különösen Kézdi-Vásárhelyen űzetik nagy mértékben; ezen kis- 5-6000 lakossal biró városkában körülbelül 20 szeszgyár van. Jelentékeny szerepet játszanak itt ezenkívül az u. n. mézeskaláesosok, kik különböző alakra kisütött mézeskalácsaikkal, mit rozslisztből és a méhek által gyűjtött mézből készítenek, egész Erdélyben kereskedést űznek. Két év előtt Sepszi-Szentgyörgyön egy nagyobb szabású fonó- és szövőgyárat is alapítottak, honnan most a külföldiekkel a versenyt majdnem minden tekintetben kiálló kelmék kerülnek ki. Ezen intézménynek kétféle jó hatást tulajdoníthatunk: mert mig egyrészről az e gyárból kikerült hazai cikkek szükségleteiket igen jutányos árban kielégítik ; addig
