Állami gimnázium, Nagykikinda, 1882

11

többnyire keskenyek, meredek oldalfalakkal Szegélyezvék ; inig a begyek gerincei sok helyen gömbölyded, tágas földhátak, melyeken szép kaszálók és legelők terülnek el. E lapos hegyhátakra sziklák következnek, melyek vagy meztelenek, vagy mohok, zuzmók és egyes saxifraga fajokkal vannak benőve.

A közép és magas hegységekből alakult határszéli falazat csak kevés helyen van áttörve s a legmagasabb hegytetők ily szorosok közelében tornyosulnak pl. a Lakóra az ojtozi, a Csilyános és Csukás a bodzái, a Bucsesz és Királykő a tömösi és törcsvári szorosok mellett. A hegysorokra nézve jellemző még azon körülmény is, hogy déli oldalaikon többnyire meredeken dűlnek, északi oldalaikon pedig hosszabb és egymással többé kevésbbé egyenközii harántvölgyeket képeznek.

Az északi határon levők többnyire hosszúra nyúló gömbölyded földhátak. A gerincekből kimagasló tetők majd alacsony, szélesebb-kcs- koskenyehb kúpok, majd harangalaku kupolák vagy cukorsüveghez hasonló magas kúpok s ezek egymással váltakozva, minden tájéknak sajátságos jelleget adnak.

Mint a, hegysorok, ugv a völgyek is különbözők. A magasabb és meredek hegységek völgyei kezdetüknél csak árkok vagy mély hasadé- kok, melyek gyorsan ereszkednek a mélységbe, hol azután valóságos völgyekké lesznek s annál inkább széttágulnak, minél több árok és hasadék nyílik beléjük Gyakran terjedelmes katlanokká szélesednek ki, melyeket keskeny nyilasok kapcsolnak össze az alantabb elterülő völgyekkel. A menedékes oldalú hegyek völgyei többnyire öblösek, melyek kisebb-nagyobb lapályokká alakulnak; de a főhegységek völgyei mindig keskenyek. A hosszanti völgyek térések, medence alakúak és termékenyek, mely tulajdonságok különösen az Olt völgyét illetik.

Ila Háromszékmegye határhegységeit a növényzeti szempontból vizsgáljuk, azt mondhatjuk, hogy, jóllehet ezen hegységek csak a közép- magasságú hegyek csoportjába tartoznak, mégis a havasi természet nagy tömegességüknél fogva igen nagy mértékben ki van bennük fejlődve s az itteni fajok nemcsak sajátságos külsejűnk, hanem oly változatosak is, hogy a szoros értelemben vett „faj“ fogalommal csak beható ismeretek és pontos összehasonlító vizsgálatok után lehet ellátni : szóval azon botanikusok. kik a fajok szétforgácsolásában látják még napjainkban is a növénytudomány hasznos művelését, itten igen dúsan gyümölcsöző thé- mára akadnak.

A földtani viszonyok is befolyással vannak a növényzet milyenségére és gazdagságára: a més/kőzetek által alkotott talaj mindenütt szép és gazdag flórával ékeskedik; a. homokkövek talaja, mely különösen a Bucsesz és környékénél jelentkezik, szintén változatos és gazdag virányit;