Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1943

Az iskola múltja

Az iskola múltja. Az intézetet gróf Károlyi Sándor, a hírneves kurucgenerális alapította 1725-ben. Kezdetben alig félszáz tanulója van, de a századfordulón már a 200 telé közelít. Nyilván a mindenfelé megnyíló újabb tanintézetek okozzák, hogy létszáma némileg csökken és 150 körül állapodik meg A szabadságharc után már csak 114 növendéke van, aminek oka az lehet, hogy a nehéz idők nem kedveztek a Múzsáknak. 1869-ben hatosztályú gimnáziummá alakul, rá húsz évre főgimnázium lesz és 1891 ben tartják meg benne az első érettségi vizsgálatot. Ettől kezdve szépen fejlődik és tanulóinak száma 300 fölött van. 1919 április 18-án vonul be Nagykárolyba a román hadsereg s az iskola négy éven át valóságos élet-halálharcot folytat fennmaradásáért, azonban a végzet 1923. szeptemberében utoléri. A román állam veszi át minden vagyonát és a polgári iskola nagyobb épületébe átköltözve román gimnáziumot nyit német tagozattal, holott az előző tanév 300 osztályozott tanulójából 95,7 % volt a magyar anyanyelvű és mindössze 4.3 % a román. A magyar katonai parancsnokság 1940. szeptember 12 én nyitotta meg újra a magyar gimnáziumot, egyelőre állami jelleggel, Ujházy Sándor mb. igazgató vezetése alatt. A kultuszkormánv a rend igényét a gimnáziumra elismerte és ennek jeléül dr. Schweighoffer János piarista igazgató vette át a gimnázium irányítását, ugyanaz, aki 1923-ban a román hatóságoknak átadni kényszerült. A gimnáziumra a felszabadulás beköszöntével új virágzási korszak következett. Mindjárt az első évben, noha az intézet előző évi tanulói közül alig maradt néhány mutatóba, az akkor még működő német tagozat nélkül is mintegy 300 tanulója volt, ez a szám a következő évben közel 450-re, majd 580-ra s az idén 750 re ugrott. Ezzel a fejlődés aligha ért véget, mert még négy osztály párhuzamosítása van folyamatban. A gimnázium fejlődésére nagy hatással volt az a körülmény is, hogy a helybeli gróf Károlyi István Honvédtiszti Nevelőintézet növendékei rendes tanulói a gimnáziumnak s ez az intézmény is állandóan emeli létszámát. Az intézet történetében korszakot jelent a gimnázium új épülete. Mindjárt a felszabadulás után felmerült a kérdés, mi legyen a volf vármegyeháza óriási épületével. Mivel a telek a gróf Károlyi család tulajdona volt, gróf Károlyi Gyula ny. miniszterelnök, titkos tanácsos és neje gróf Károlyi Emma, úgy döntöttek, hogy az egész telket, melyhez a mai járásbíróság épülete is hozzátartozik, felajánlják a Magyar Kegyestanitórendnek. A rend vezetősége a nagyszerű ajánlatot érthető örömmel fogadta és miután az adományozáshoz az építményekben érdekelt vármegve kisgvülése is hozzájárult, a kivitelre került a sor. A telek közel 11.000