Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1941

A földrajz és a hazafias nevelés

kiállta a legnehezebb próbát is, helyesen ismerte fel a szülőföldismeret kérdésének szükségességét. Rájöttek arra, hogy a gyermek szeretettel viseltetik környezete iránt, amit a nevelőnek ügyesen a hazaszeretetig kell fokozni. Ebben van a szülőföldismeret nagy nemzeti jelentősége és az állampolgári nevelés szempontjából felbecsülhetetlen értéke Ha a saját szülőföldismeret tanításunkat vizsgáljuk s az előforduló konkrét esetekből Ítéljük meg az eredményt, akkor sajnos rá kell jönnünk arra, hogy mennyire nem ismerjük saját hazánkat, vagy szűkebb környezetünket. Már pedig, amit nem ismerünk azt nem is szerethetjük. Az ilyen ismerés nélküli hazaszeretet csak frázis hazaszeretet, melynek semmi alapja sincs. Nincs meg a gyökere ebben a magyar földben. Igen sok tennivalónk van ezen a téren. Sehol olyan sok ideális munkatere nem nyílik a magyar tanárságnak mint itt. Ezt a munkát az egyetemi tudományoktól tiiggetlenűl, legfeljebb azok módszeres irányítása mellett kizárólag csak a földrajzot tanító magyar tanár végezheti el 8 ha valaha szükségünk volt arra, hogy a szülőföldünket megismerve szeressük hazánkat, akkor ma ezt kell egyik legsürgősebb tudományos feladatunknak tartani, s a középiskolai tantervekben minél nagyobb térre kiterjeszteni. A II. osztályban Magyarország földrajza keretében a szülőföldet magába foglaló tájon kívül eső tájak kerülnek tárgyalásra. Megoldható olyan formában a kérdés, hogy egy egységes Magyarország földrajza c tankönyvet készítünk, de a kiindulás a szülőfölddel szomszédos tájakkal folytatódik. így az előzőévben tanult szülőfölddel szerves kapcsolatot tudunk teremteni s a különböző tájakat saját tapasztalatunkkal felépített szülőföldünkkel össze tudjuk hasonlítani. Itt azután minél több kirándulással kell elevenné tenni az összehasonlítást s élményszerűvé a Magyarország földrajzának oktatását, így vállhat csak eleven képpé minden ifjúban a hazának, a tágabb értelembe vett szülőföldnek a képe. így tud csak alapot adni a majd VIII, osztályban újból előkerülő geopolitikai, nemzetgazdasági és műveltségi, stb alapon összeállított Magyarország tan/fásához. A III. osztályban kizárólag csak Európa leíró földrajzára kerülhet a sor, hiszen a haza közvetlen szomszédai, ellenségeink vagy jó barátaink közelebbről is érdekelnek. Egymáshoz való viszonyaink csinálták a történelem lapjait. Ezek geopolitikai változását állandóan számon fartjuk. Ennek megtanulása elegendő névanyagot, új földrajzi fogalmat ad. Felveti már az élettér problémáját és a kapcsolatok jelentőségét. Kontinensünkön tehát sok mindenről kell tudni minden intelligens embernek. A IV, osztályban kerül sor a hátralévő négy világrész tárgyalására. Ezek már egyformán érdekesek a mi szempontunkból. Ezeket a mai rendszer szerint lehetne tanítani. A hozzá kapcsolódó fogalmak ebben az osztályban már könnyebben megérthetők. Az V. osztályba kerülne a III. osztályból az Általános földrajz, hiszen ott még semmi természetrajzi (földtani és kőzettani) előképzettséggel nem rendelkeznek. A VI. osztályban kimondottan földrajz nincs, helyét a Gazdaságtan foglalja el, de sokkal több földrajzi vonatkozással kell tanítani, mint ma. A VII. osztályban önálló tárgyként szerepelne a Térképismeret