Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1941

A földrajz és a hazafias nevelés

III. oszt. Európa földrajza IV. oszt. nzsia, Afrika, Amerika, Áuzstrália föld heti 2 óra rajza heti 3 óra heti 2 óra V. oszt. Általános földrajz VI. oszt. (Gazdaságtan) VII. oszt. Térképtan. Településföldrajz heti 2 óra heti 2 óra VIII. oszt. Magyarország Érettségi vizsga, I, osztály. Szülőföldismeret. Az I. osztály számára a térszemlélet kézzelfogható kiindulópontjaként kell, hogy szerepeljen. Gyakori kirándulás, szinte minden órát kint a terepen tartva kell a növendékekkel a terepet megismertetni, a térről és a távolságokról konkrét fogalmat kell adni, hogy a további földrajzi tanításokkal kapcsolatban felmerülő adatok ne üres számok legyenek, hanem a valóságnak megfelelő elképzelések. Ezeken a kirándulásokon a tanuló meglátja azt is kellő vezetés mellett, hogy az ember és a táj milyen kapcsolatban állnak egymással Sok nehézséggel kell megküzdenie a jövő „Szülőföldismeret"-ét tanító tanárnak, mert azonkivűl, hogy alapos földrajzi alap képzettséget kiván, tisztában kell lennie a környezetének minden vonatkozású ismeretével Természetesen ez azzal a következménnyel jár, hogy az iskola új tanára, vagy teljesen kezdő földrajz tanár, nem taníthatja, mert ő maga sem ismerné az előadásra kerülő területet. Ezzel kapcsolatban minden iskola köteles lenne a székhely környékének földrajzi (szülőföldismereti) viszonyait tankönyv alakjában megíratni. Az I. osztály tananyagának második részét már a nagyobb egységes vidéknek, a természetes tájnak a földrajza adná : így pl. nálunk Nagykárolyban a Nagy-Alföld, Kolozsváron Erdély, Székesfehérváron Dunántúl, stb. így a tanuló szervesen, minden vonatkozásban bele íudja illeszteni a legközvetlenebb szülőföldjét a tájba. Az iskolai szülőföldismeret tanításnak az lenne a feladata, hogy a fiatal lelkeket rávezesse a tájnak a megértésére, amelybe sorsa rendelte, hogy ebből kiindulva a tágabb értelembe vett szülőföldet, a hazát is meg tudja érteni, el tudja képzelni. Meg tudja alkotni annak abszolút értékét. A szülőföldismeret maga elsősorban tantárgy és nem tudomány. Művelői nem az egyetemi tudományos földrajz művelői, hanem elsősorban a gyakorlati pedagógusok, A ma még gyermekcipőben járó szülőföld topográfiák ilyen célra nem állják meg a helyüket, mert az élet szemléltetésének kérdése még nincs tisztázva. De nem is számíthatunk arra, hogy ezt hamarosan megoldják, mert a szükség nem kényszerít senkit a kérdéssel való foglalkozásra. Mindig beszélünk német sovinizmusról, csodálkozunk azon, hogy a német katonák nem csak hiszik, de fanatizmusuk minden erejével keresztül is viszik a .Deutschland Deutschland über Alles-t". Pedig nem csodáról van itt szó, hanem egyszerűen nevelésről. Arról, hogy minden egyes német állampolgár nem csak szereti a hazáját, úgy ahogy azt kevés más nemzet állampolgárai teszik, hanem ismeri is annak minden rögét, előnyével és hibájával együtt. A német pedagógia, mely hazaszeretet nevelésből már annyiszor