Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1941

A földrajz és a hazafias nevelés

kóláink annyi fűzfapoétát termelnek, de legtöbb érett ifjúnknak fogalma sines a gazdaságról, a geopolitikai következtetésekről, s ami a legfontosabb a szülőföldismeretről A magyar nemzeti gondolat táplálásában a földrajzi alapon felépített történelmet legnagyobbrészt figyelmen kívül hagyják. Ha ennek okát keresem, akkor feltétlenül a történelem és földrajz összefüggéseinek nem keresésében találom meg. Az ezeréves történelmi múltra való hivatkozás már közhellyé vált s az egyszerűség keddvéért azt el is fogadjuk, hogy Magyarország tökéletes földrajzi egység. Mi is ezt tanultuk, mert ez így is van, de a mult történelmének nagyszerűségéből táplálkozó rajongásúnk nem fér össze a történelem földrajz összefüggéseinek keresésével. Ugy látszik, mintha a történelem és a földrajz egyenesen ellentétben állanának egymással. Ha jobban átgondnljuk mindkettő lényegét, rájövünk, hogy van is ebben valami. Mig a történelem a múlt eseményeit,, látszólag szeszélyesen megismétlődő háborúit, dicsőséges és békés korszakait kapcsolja egységes láncolatba s ezek között a szeszélyes események között igyekszik az összefüggéseket megkeresni, addig a földrajz a maga geopolitikai vonatkozásain keresztül az ok és okozatok egymásközti viszonyait is meg tudja állapítani és nem csak a múltnak tudja magyarázatát adni, hanem, a jelenen keresztül a jövőbe is bele tud nyúlni Ebben van a két tantárgy között a nagy különbség s ebben van a földrajznak nemzetnevelés szempontjából nagy jelentősége. Mint minden tudománynak, a földrajznak nevelő értéke sem állandó. Feladata az élőlény, az ember & az esemény földi térben való elhelyezése. Tárgyköre történeti és természettudományok köréba vágó jelenségeknek egységes képbe való foglalása Régen, s nagy általánosságban még ma is az a téves felfogás uralkodik, hogy a földrajz nem egyéb, mint egy csomó földrajzi névnek az ismerete. A mai háborús újságok is ezt a nézetet látszanak megerősíteni, hiszen az újság térképek nem is hozhatnak egyebet. Ez azonban nem lehet a földrajznak csak nyers alapja. A földrajz igazi értelmét az élet adj» meg, amely a térben játszódik le, melyhez levegőre, fényre, nyersanyagra van szükség. Rá kell jönni, hogy e problémák a földhöz, az élettérhez kötött kérdések, melyek állandóan megvannak, csak az erők intenzitása változik. Itt kell keresni a háborúk indító okait, amelyek a történelmet adják, itt vannak a legnagyobb méretű politikai szenvedélyek kiinduló pontjai. Tantárgyunknak az iskola keretében ezeket a mélyértelmű problémákat kell megvilágítani, de sajnos ezt a feladatát az iskolai földrajz a mai beosztása mellett egyáltalában nem töltheti be. Még egy átalakított, a modern felfogásnak megfelelő iskolai földrajztanítás is csak részben volna képes ezt a nagy feladatát teljesíteni, de viszont arra már képes lehetne, hogy ráneveljen és bevezessen minden intelligens embert a földrajzi problémák meglátásába. Az alábbiakban egy az Eötvös-Trefort-féle 150 évvel ezelőtti földrajztanítási tantervhez közelálló beosztást közlök, melynek életbe léptetését a jövőre nézve szükségesnek tartok : I. oszt. Szülőföldismerat heti 2 óra II, oszt. Magyarország földrajza heti 3 óra