Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1941

A földrajz és a hazafias nevelés

nak a földkerekségbe és a világegyetembe való beilleszkedését az iskolai földrajzon keresztül kapja meg az iskolai tanuló. A földrajz bí vatott továbbá aira is, hogy az egyént a térben elhelyezze. Ez iránt az iskolai földrajz iránti érdeklődés elég hullámzó volt mindig. Pályafutásában inkább szerencsétlennek mondható, hiszen legtöbbször megfeneklett a tantervek népszerűtlenségének hullámvölgyeiben. Ali ez különösen a magyar földrajzoktatási tantervekre, mert nálunk a földrajztanítás nagyobb sikerekkel még nem nagyon dicsekedhet A földrajz, mint iskolában tanítandó oktató-nevelő tantárgy jóval hamarább született meg, mint maga a tudományos földrfijz (Hunfalvy Jánossal (1820—1888) kezdődik). Nálunk először Comeius a „Magna Didactica" jában hangsúlyozza a földrajznak, mint iskolai tantárgynak a fontosságát, de az első „Ratio Educationis" (1777) megjelenéséig semmi változás nem tapasztalható a földrajz tanításában. Továbbra is a történelemmel kapcsolatban kell tanítania földrajzot, akárcsak most, az érettségi vizsgán a történelemmel kapcsolatban tehető fel földrajzi kérdés. A .Ratio Educations" 1777-ben elrendelte a földrajznak, mint mindenkire hasznos ismeretnek minden osztály számára önálló tárgyként való tanítását. A földrajztani'ás fénykorát Báró Eötvös József és Trefort Ágoston minisztersége alatt érte el, A széles látókörű Eötvös már 1868 ban javaslatot nyújtott be, mely szerint a földrajzot minden osztály számára önállónak tervezett, Trefort pedig 1875 ben „egyenlőre" csak a reáliskolák számára mint érettségi tárgyat vezette be. Hol vagyunk most ettől az állapottól. Az utánnuk következő nemzetietlen, liberális kor következményének tudható be, hogy a nemzetnevelés szempontjából oly nagy jelen• tőséggel bíró földrajzot teljesen háttérbe szoiították. A másik ok,amiért nem nagyon vettek róla tudomást, a szakemberek hiánya. Ebben az időben földrajzot mindenki taníthatott, mert szakképzett tanárok nem voltak. Nem is tudhatták kellően értékelni, hiszen a középiskola nem is tudott földrajzi műveltséget adni a belőle kikerülő vezetőknek. A háttérbe szoiítás annyira ment, hogy Wlasics Gyulának 1899 ben kiadott tantervében a múlthoz viszonyítva nagy haladást jelentett az, hogy az I. osztályban Európa helyett csak Magyarország.tanítását rendelte el, viszont a II. osztályban összezsúfolta Európát, Ázsiát és Afrikát, a III. osztályba pedig Amerikát, Ausztráliát és fizikai földrajzot. Még mindig jobb, mint a mai. Bár a világháború megmutatta az iskolai földrajzoktatás hiányos ságait; a hadban álló országok nagysága, gazdasági élete, műveltsége, lakossága és néprajzi viszonyai kezdték érdekelni az embereket. Kapósak lettek a térképek, földrajzi leírások, de földrajzi alapműveltség nélkül nehezen ment a tájékozódás. Már-már űgy látszott, hogy a jövő nevelési irányzatában ez a szükségesség meg fogja adni a földrajznak az őt megillető helyet a középiskolai tantervben. Valóban, 1920.-ban kevés emberföldrajzot és térképismeretet is írtak elő s a IV. osztály számára Magyarország politikai és gazdasági földrajzát. Mindezeket az újításokat 1922,-ben teljesen ismeretlen okokból ismét eltörölték. A jelenlegi tantervünk földrajzoktatása a legvígasztalanabb. Szinte érthetetlen, hogy a nemzeti tárgynak kikiáltott földrajzot ennyire