Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1941
Katolikus megújulás
Ebben az időben a katolicizmus túlnyomóan a szegényeknek, szerencsétleneknek volt a vallása. Ami nem baj, mert elsősorban a szegényeknek kell hirdetni az evangéliumot és sokkal könnyebb a jóllét számára kielégitő gondolatokat adni, mint a nyomorultaknak. A baj az volt, hogy a közvéleményben lassan el tudták terjeszteni a katolikus alsóbbrendüség gondolatát. Ennek a felfogásnak utórezgése, hogy ma is nem egy jó katolikus családban szerencsétlenségnek taitják, ha a család valamelyik tagja pap, vagy szerzetes akar lenni. A világ ma is nehezen hiszi el, hogy ép, erős, fiatal, tehetséges, életrevaló lélek minden csalódás nélkül is Krisztust valassza. Ez a végzetes kor a katolikus erkölcstanra is visszahatott. Meghamisította az erényeket. Ma nagyon sok embor van, aki a bűneit tartja erényeknek. A goromba azt hiszi, hogy szókimondó, a neveletlen, hogy őszinte, a kedélytelen, hogy komoly, a szeretetlen, hogy igazságos, stb, Ebben a meghamisításban nagy része van az irodalomnak is, mely a maga racionalista, majd hédonista elveit ellenvetés nélkül becsempészte a köztudatba. P. o. a szívnek nem lehet parancsolni; a szívnek jogai vannak; a magam életével magam rendelkezem ; a magánéletemről senkinek sem tartozom felelősséggel, stb. Idetartozik a kritikának és az alanyiságnak túltengése, a frivolitásnak felmagasztalása a szemérem rovására, a rációnak, a józanésznek trónfosztása, stb. A katolikus megújulásnak tehát több oldala van. A legelső dolog: megtalálni az új, modern, versenyképes arculatát. Minden kor más követelményeket támaszt az intézményeivel szemben, Ezeket a követelményeket észrevenni és kielégítésükre berendezkedni a legfontosabb feladat. Csak a jövő század történetírója tudja majd érzékeltetni, mekkora hiba volt a tömegek megszervezésében 50 évet elveszteni! Az új időkhöz mindig rugalmasan kell alkalmazkodni és nem szabad a régi túlélt formákat erőltetni. A rugalmasság a csorbítatlan életképesség jele. Bizonyos, hogy ennek az új arculatnak a megtalálása első sorban Isten különös kegyelmétől függ. Az új idők ú| arculatának kialakításához nagy emberek kellenek. A mai magyar katolikus arculatot p. o. nagyban és egészében Proháazka Ottokár teremtette meg épúgy, mint ahogyan ezer évvel ezelőtt Szent István rajzolta meg az addig elképzelhetetlen alakot; a keresztény magyar arculatát — Prohászka viszont megalkotta a modern katolikus férfi versenyképes tipusát Ma azonban annyira változtak a körülmények, hogv máris szükség lenne, aki ezt a képet az új világfordulóhoz igazítsa. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne törekedjünk minden erőnkkel megoldani ezt a problémát a magunk életében. Annál is inkább, mert mindig az egyéni kísérletezésekből és megoldásokból bontakozik ki az általános. Az eljövendő nagy-embernek szüksége van az előtte dolgozó kis munkások ezreire, akik a talajt porhanyítsák, az eszmét előkészítsék és belevigyék a köztudatba a probléma égető voltának tudatát, mert csak igy lehet a probléma megoldása a gyakorlatban teljes értékű. A katolikus megújuláshoz először is több aktivitás kell• A ma és a jövő az aktiv világszemléleté. Mindig lesznek, akik kényelem-