Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1940

Az iskola múltja és legújabb története a román megszállás alatt

létjogosultságra alkotott. Azon történelmi olvasmányok és költemények helyett, amelyekből a régi háborús pátriotizmus szól, amelyek tele vannak szónoki frázissal, olyan olvasmányok választandók, amelyek megfelelnek a mai idők szellemének, az új állam követelményeinek ós az egész emberiségre irányúló humanitárius eszméknek. A földrajz tanításának kiinduló pontja a mai román királyságról szóljon. A hely- és vízrajzi elnevezés román, és csak zárójelben legyen magyar (egyelőre!), hogy a tanulók a köznapi életben tájékozódni tudjanak. Ügyeljenek a tanárok azok helyesírására és kiejtésére. Bevezetendők a román térképek. Addig is az új határok és a román helynevek színes irónnal bejegyzendők a térképeken és kézikönyvekben. A számtani könyveknél szem előtt tartandó a megváltozott pénzrendszer; a természetrajzban Románia klimatikus, geológiai, gazdasági és szociális viszonyai, valamint flórája és faunája. Ugyanezek a szempontok irányadók az új és régi klasszikusok kiadásában. Ilyen szempontból fognak megválogatódni a könyvek az ifjúsági könyvtárakban, melyeket majd román művekkel is ki kell egészí'eni. A jövő tanévtől togva bevezetendő a román tanterv, hogy a tanulók ne ütközzenek nehézségekbe, hí más hasonló intézetbe lépnek át, vagy román főiskolára mennek. Ezért kötelezőleg be fog vezettetni a francia nyelv, és a román nyelv annyi órában fog taníttatni, mint a magyar nyelv, heti 3—4 órában. A román nyelvet csak arra képesített román tanárok taníthatják. A magyar történelem már nem szerepelhet külön tárgyként, és csak a világtörténelem keretében tanulható. Az Önképzőkör szabályai átalakítandók a tényleges politikai helyzetnek megfelelően, és újra jóváhagyandók. Az énektanár repertóriumot állít össze, amelyben az egyházi énekeken kívül a mai viszonyoknak megfelelő világi énekek is bennfoglaltatnak. Nem szabad énekeltetni olyan énekeket, amelyek politikai agitációra alkalmasak, fajgyűlöletet keltenek és amelyek politikai szempontból meg nem engedhetők. Rendszeres tornászás az idén sem volt a már említett okból. Nem volt tornaterem, ós most a román katonai beszállásolás folytán a tornaszerek teljesen elpusztultak. Ezt pótolta most már harmadikéve a tüzelő fának a tanulók által felügyelet mellett való felvágása és felhordása. Ezzel keresett 1000 Leüt, amelyeta szegénytanulók segélyezésére fordítottunk. Szinte játékszámba ment Tanulhattak mellette bizonyos ügyességet is, és bizony sokaknak a lelki világába is be engedett tekinteni. A módosabbak bizonyos szociális felfogáshoz is jutottak. Újítás történt a hivatalos szüneteket illetőleg is. Itt különösen a román nemzeti ünnepeket említjük meg. Munkaszünet és hálaadó istentisztelet az egész országban a következő nemzeti ünnepeken: a függetlenség proklamációja (1877), amelyen meg kellett emlékezni az öszszes románok egyesüléséről 1859. és 1918 ban ; a királyság kikiáltásáról 1881-ben, Urunk menybemenetele ünnepén a hősi halottakról való megemlékezés, Te Deum tartatott az egész országban munkaszünet nélkül a királyi család évfordulati napjain, a királyné névnapján, a király, a trónörökös, a királyné születésnapján. Meg kellett emlékezni megfelelő ünnepléssel, beszédekkel, ami bizony nem volt könnyű dolog az ilyenhez szükséges meggyőződéses érzések nélkül. Akire ilyen kötelesség éppen esett, az mindig nagy áldozatot hozott. Rendkívüli tantárgyak az angol, francia és görög nyelv, továbbá természetrajzi és természettani gyakorlatok, kézimunka és szabadkézi