Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1940

Az iskola múltja és legújabb története a román megszállás alatt

rajz. Ezen általános tervezet leginkább az egyes tárgyak óraszámaiban, a magyar nyelvű iskolákban a magyarnyelv óráira való tekintettel még némi változást szenvedheti annyiban, hogy a magyar nyelv óráinak ellenében bizonyos tárgyak óráiból 1—1 órát le kell vonni, hogy az átlagos óraszámot 4—5 órával lúl ne lépjük és túlterhelést ne okozzunk. Ezen új tanterv lehetőleg fokozatosan fog bevezettetni. Természetesen a tankönyvekben is lényeges változások lesznek. Eddig csak a román nyelv , történelem- és földrajzból volt jóváhagyott tankönyv. Ezeket román szerzők írták. Most az ilyen tankönyvek megírásával magyar tanerőket fognak megbízni, akik iskoláink szükségleteit és igényeit jobban ismerik. A jövő középiskolája a felső tagozatban (V—VIII) bifurcaciósnak, gimnáziumi és reálszaknak volt. tervezve. Az alsó tagozatban latin nyelv egyáltalán nem volna, a felsőtagozatban is csak a gimnáziumi szakon 5—6 órában. Ez a lényeges különbség A német nyelvet már a másosodik osztályban kezdenék tanítani és végig menne a felső két tagozaton is. Érettségi tárgyát nem képezné A francia nyelv a felső tagozatban kezdődnék, mindkettőben, a reálszakon egy órával több lenne, mint a gimnáziumban A francia érettségi tárgy volna. A francia helyett angol is választható. Ábrázoló mértan a felső reálnak 7. és 8. osztályában szerepelne. Szabadkézi rajz volna a közős alsófok minden osztályában és a felső reálszak minden osztályában. Enek minden osztályban kötelező tárgy heti egy órában. Egyéb tárgyat, a vallástant, román, magyar és német nyelvet, történelmet, földrajzot, természetrajzot, természettant és mennyiségtant, filozófiát, testgyakorlást, esetleg az angol és francia nyelvet a két felső szakon közösen is tanulhatják. Miután sok volt a szegény tanuló, akik tán elestek volna a tanulás lehetőségétől, különösen a vidékiek, arra gondolt az igazgatóság, hátha vállalkoznának ezek közül egyik-másik „napot enni*, illetőleg akadna olyan jómódú család, amely hetenkint egy-két napon szívesen látna családi asztalánál egy egy szegény tanulót. Egyéb szükségleteit a tanuló már könynyebben tudja fedezni. Akadtak ilyen családok. Ezen intézménynél azonban más előnyökre is gondoltunk, arra, hogy az egyszerű házból való szegény tanuló, ha jobbmódú és művelt család gyermekeivel és egész családjával egy és ugyanazon asztalnál, tehát nem a konyhában a cselédekkel, étkezhetik, sok olyan dolgot (illem, modor stb.) sajátíthat el, amire az életben majd épolyan szüksége lesz, mint a tudásra. Sokszor tán még bensőbb kapcsolatok is szövődhetnek a jólelkű művelt család és a megkedvelt kis tanuló között, amely kapocs még akkor sem szűnik meg, amikor az egykori kis tanuló már önálló lett. Szóval az intézménynek nagy nevelő hatása is lehet, ha a nemes emberbarátok ezt öntudatosan intézik. Első feltétele természetesen ennek mindig az, hogy a kis tanuló ezt minden ellenszolgáltatás és megalázás nélkül kapja. Szertárainkat és könyvtárainkat újra rendeztük, leltároztuk, és ezáltal ismét használhatóvá tettük a még meglévő és ép anyagot. Ujabb beszerzések csak román térképekben történtek. Meg kell azonban a tanári könyvtár gyarapodásáról emlékeznünk, amely boldogult Palczer Ernő, volt helybeli piarista plébános és házfőnök hagyatékából 1000 (egyezer) kötet könyvvel szaporodott Van ke József piarista gazdag és értékes éremgyüjteményét hagyta a gimnázium tanári könyvtárának. Mindkettő a megszállás alatt szinte teljesen elveszett, megsemmisült.