Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1940

Az iskola múltja és legújabb története a román megszállás alatt

rajz. Ezen általános tervezet leginkább az egyes tárgyak óraszámaiban, a magyar nyelvű iskolákban a magyarnyelv óráira való tekintettel még némi változást szenvedheti annyiban, hogy a magyar nyelv óráinak el­lenében bizonyos tárgyak óráiból 1—1 órát le kell vonni, hogy az át­lagos óraszámot 4—5 órával lúl ne lépjük és túlterhelést ne okozzunk. Ezen új tanterv lehetőleg fokozatosan fog bevezettetni. Természetesen a tankönyvekben is lényeges változások lesznek. Eddig csak a román nyelv , történelem- és földrajzból volt jóváhagyott tankönyv. Ezeket ro­mán szerzők írták. Most az ilyen tankönyvek megírásával magyar tan­erőket fognak megbízni, akik iskoláink szükségleteit és igényeit jobban ismerik. A jövő középiskolája a felső tagozatban (V—VIII) bifurcaciósnak, gimnáziumi és reálszaknak volt. tervezve. Az alsó tagozatban latin nyelv egyáltalán nem volna, a felsőtagozatban is csak a gimnáziumi szakon 5—6 órában. Ez a lényeges különbség A német nyelvet már a máso­sodik osztályban kezdenék tanítani és végig menne a felső két tagoza­ton is. Érettségi tárgyát nem képezné A francia nyelv a felső tagozat­ban kezdődnék, mindkettőben, a reálszakon egy órával több lenne, mint a gimnáziumban A francia érettségi tárgy volna. A francia helyett an­gol is választható. Ábrázoló mértan a felső reálnak 7. és 8. osztályában szerepelne. Szabadkézi rajz volna a közős alsófok minden osztályában és a felső reálszak minden osztályában. Enek minden osztályban köte­lező tárgy heti egy órában. Egyéb tárgyat, a vallástant, román, magyar és német nyelvet, történelmet, földrajzot, természetrajzot, természettant és mennyiségtant, filozófiát, testgyakorlást, esetleg az angol és francia nyelvet a két felső szakon közösen is tanulhatják. Miután sok volt a szegény tanuló, akik tán elestek volna a tanulás lehetőségétől, külö­nösen a vidékiek, arra gondolt az igazgatóság, hátha vállalkoznának ezek közül egyik-másik „napot enni*, illetőleg akadna olyan jómódú család, amely hetenkint egy-két napon szívesen látna családi asztalá­nál egy egy szegény tanulót. Egyéb szükségleteit a tanuló már köny­nyebben tudja fedezni. Akadtak ilyen családok. Ezen intézménynél azon­ban más előnyökre is gondoltunk, arra, hogy az egyszerű házból való szegény tanuló, ha jobbmódú és művelt család gyermekeivel és egész családjával egy és ugyanazon asztalnál, tehát nem a konyhában a cse­lédekkel, étkezhetik, sok olyan dolgot (illem, modor stb.) sajátíthat el, amire az életben majd épolyan szüksége lesz, mint a tudásra. Sokszor tán még bensőbb kapcsolatok is szövődhetnek a jólelkű művelt család és a megkedvelt kis tanuló között, amely kapocs még akkor sem szű­nik meg, amikor az egykori kis tanuló már önálló lett. Szóval az intéz­ménynek nagy nevelő hatása is lehet, ha a nemes emberbarátok ezt öntudatosan intézik. Első feltétele természetesen ennek mindig az, hogy a kis tanuló ezt minden ellenszolgáltatás és megalázás nélkül kapja. Szertárainkat és könyvtárainkat újra rendeztük, leltároztuk, és ez­által ismét használhatóvá tettük a még meglévő és ép anyagot. Ujabb beszerzések csak román térképekben történtek. Meg kell azonban a ta­nári könyvtár gyarapodásáról emlékeznünk, amely boldogult Palczer Ernő, volt helybeli piarista plébános és házfőnök hagyatékából 1000 (egyezer) kötet könyvvel szaporodott Van ke József piarista gazdag és értékes éremgyüjteményét hagyta a gimnázium tanári könyvtárának. Mindkettő a megszállás alatt szinte teljesen elveszett, megsemmisült.

Next

/
Thumbnails
Contents