Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1918

5

h. lelkész, az ág. h. ev. tanulóké Rédei Károly lelkész, a gör. kath. tanulóké Szócska János lelkész, az izr. statusquo affte hitközség kötelékébe tartozóknál az 1.—IV. oszt.-é Lieser Jakakab elemi iskolai igazgató-tanitó, a V.—Vili. oszt-é Schönfeld Lázár főrabbi, az orth. izraelitáké Kertész Jakab elemi iskolai igazgató-tanitó. A vallásoktatás terén nagy fordulat állott be a tanácsköztársaság megalakulásával Megalakulása után csakhamar kihirdette az államnak az egyháztól való elválasztását, eltörölte a felekezeti iskolákat, megszüntette a szerzetes tanitórendeket és kitiltotta az iskolákból a vallásoktatást és megtiltott mindenféle a tanulókra kötelező vallási gyakorlatot. A vallásoktatásra és a vallási gyakorlatokra vonatkozó ezen rendelkezést a népköztársasági helybeli tanügyibiztos felszólítására az igazgató március 3i-én hirdette ki. E naptól fogva a vallásoktatás és mindennemű kötelező vallási gyakorlat szünetelt.

6. Tanulmányi állapot. A tanulók tanulmányi előmenetelét még mindég háborús mértékkel kell mérni. A háború annyira megosztotta figyelmüket és megbontotta fegyelmüket, hogy ez a tanulmányi előmenetelre nem lehetett káros hatás nélkül. Tán a háborús befolyásnál is zavaróbbak voltak a tanulásra az egymásután gyorsan változó alkotmányformai átalakulások, melyek az ifjúság lelkét is annyira megkapták, hogy ettől fogva csendes, elmélyedő, kitartó munkára képtelen volt. Ennek megfelelő a tanulmányi előmenetel is, amit a számszerű kimutatások nem is fejeznek ki eléggé, mert az ez évben közölt és szerzett ismeretek mindenfélekép hiányosak és jórészben a következő évek pótlására várnak. Ezt megmagyarázza •a rendelkezésünkre állott idő rövidsége is, egészben mintegy 5 hónapig jártunk csak iskolába, a többi idő járványszüneteKkel (két ízben) és a román megszállással járó szüneteléssé/ telt el. Katona-tanfolyamokat nem tartottunk. Az év végén összefoglaló ismétlések sem voltak. A tanulók félévi Értesítőjük alapján kaptak évvégi bizony/fványt, amely jegyeinek megállapításánál a tanári kar itt levő tagjai figyelembe vették az Értesítő kiosztása után még április 12-ig tartott szorgalmi idő eredményeit és azon körülményt, hogy az I. félévi elbírálás úgyis mindig egy kissé szigorúbb. így az évvégi eredmények a félévinél sokka/ kedvezőbbek. Ezt annál is inkább meg kellett tennünk, mert ezen elbírálásnál a tanári kar nagyrésze hiányzott, úgymint: Szabó József, Ambruszíer Sándor, Fehér Flórián, Vincze László, Schandl Béla, Bellái Máté, akiknél feltételezhettük, hogy a félévben bukott tanulók azóta jelentékenyen javítottak és körülbelül az általunk megállapított eredményhez jutottak voina. Nevezett tanárok nyugodtan távoztak a húsvéti szünetre, közben megtörtént a román megszállás és ennek következtében még most sem térhettek vissza.

7. Fegyelmi állapot. A háborús évek folyamán már általános a panasz, hogy az ifjúság szorgalma, fegyelme, erkölcse laza. Tekintve a tanulók fiatal korát, lelki fogékonyságát minden iránt, a lefolyt tanév eseményeinek rendkívüli hatását, mely elől sok szülő sem tudott kitérni, nem lehet csodálni, ha egyik-másik tanuló szorgalma, fegyelme, erkölcse meglazult. Egészen általánosítani azonban ezen felfogást még sem lehet. Az ifjúság fegyelmi és erkölcsi érzéke nagy megpróbáltatásnak volt kitéve a tanácsköztársaság megalakulásakor és annak első heteiben, mikor egyszerre tényezőként szerepeltették, mikor mint nagykorúakkal bántak a tanulókkal, mikor sorsuk intézését saját kezükbe tették le és mikor ebből a mámoritó