Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1908

Gaal József szépirodalmi munkásságának eszmei értékelése

Tartalmilag, eszmeileg legértékesebbek novellái, mert bennük a később fellépő és teljességében kibontakozó népies költészet eszmevilága a legnagyobb vonásokban fölismerhető, sőt ezeknek hatása tárgyválasztásban a mai kor legkiválóbb íróin és költőin is érezhető . . . III. A korszellemnek és irótársainak hatása Gaal Józsefre. Ha valamely író lelkivilágát s munkáiban rejlő eszmei tartalmat meg akarjuk érteni, akkor mindig szemünk előtt lebegjen az a kor, melyben élt s annak a kornak szelleme, a mely politikai és társadalmi életünket áthatotta és lelkesítette s nemzeti irodalmunkat, de legkivált költészetünket irányította és táplálta, mert e nélkül nem tudjuk kiválasztani, hogy a költő érzés és gondolatvilágában meddig terjed a korszellem hatása s hol kezdődik az eredetiség nemes értéke ? Gaal József irodalmi működésén is megérzik irótársai környezetének fejlesztő ereje s a vajúdó politikai és társadalmi életnek forrongó szelleme. — 17—18 éves korában szülői segítség nélkül magára hagyatva megy föl az ország fővárosába, Pestre. A még gyermek ifjú itt férfias akaraterővel és niunkakadvvel győzi le a megélhetés nehéz gondjait, óraadással s iratmásolással keresi meg mindennapi kenyerét és lankadatlan szorgalommal végzi magasabb tanulmányait. Szerény megjelenésével, őszinte lelkületével, vidám természetével és komoly törekvésű munkásságával csakhamar benső barátságba jut a nálánál egy pár évvel fiatalabb br. Eötvös Józseffel és Szalay Lászlóval. írói s költői tehetségének mindnagyobb- és nagyobb arányú megnyilatkozása az „Athenaeum," a „Pesti Hírlap", az „Életképek" s a „Pesti Divatlap" munkatársává avatja. Megismerkedik a romantikus irány neves íróival és költőivel, sőt a legnagyobb magyar reformátor, gr. Széchenyi István is barátságára érdemesíti. Költői működésének mulandó részét, de egyszersmind körvonalait e korszellem érintése s irótársainak környezete határozza meg. Mig Eötvös 1839-től kezdve a vallásszabadságot s a zsidók emancipáját hirdeti 3 évtizeden át s végre diadalra is emeli, addig Gaal „Izrael panaszai" című elégiájában a zsidó nép szétszórt állapotán, megvetett helyzetén siránkozik és számukra az emberi méltóság jogának megadását kívánja s ezen a réven a magyar nemzet megerősítését hirdeti. A hazafias érzés, a humánus világnézet és a liberális gondolkozás terméke „Testvérszózat"-a is, a melyben ódai szárnyalással és lángoló tűzzel figyelmezteti a horvát népet, hogy ne hallgasson a bujtogatok szavára, hanem otthon ápolja nemzeti érzését és nyelvét, de politikai jogaik érvényesítése idején országgyűléseinken magyar nyelven beszéljen s a nemzetiségek szabadságát biztosító magyar állammal a közös történelmi múltra támaszkodva érzületi egységbe olvadjon össze. — „Szvatopluk" című tragédiájában pedig költészetünkben először hivja föl a magyar nemzet figyelmét a pánszláv törekvések veszedelmes jeleire s nemzetgyöngítő, káros hatására. De Gaal éles szeme a rendi alkotmány korszerűtlenségét és elavultságát