Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1908

Gaal József szépirodalmi munkásságának eszmei értékelése

Édes anyja mély érzelmű nő s szeretetének édes melegével_öleli szivére gyermekét, mintha sejtené, hogy együttlétük nein tart soká. Ö oltja a gyermek lelkébe a gyöngédséget s a szeretet bensőségét, ő tanítja meg a betűvetésre s olvasásra. Érzelmivilágának mélységét és tisztaságát s ismereteinek alapelemeit korán elhunyt édes anyjának köszönheti. Édes atyj i klasszikai míveltségű, a kor színvonalán levő, élénk társadalmi tevékenységű s művészi érzékű férfiú volt, ki a klasszikus remekírók nemes példáján lelkesülve, ifjabb éveiben 'maga is irogat s a már 1803-ban összeállított versfüzetének olvasása a kis József költői tudatának fölébresztésére nem csekély hatást gyakorol. Költői tehetségének ízmosítását elősegítik középiskolai tanuló éveiben tett utazásai is. Bejárja Szatmármegye különféle vidékeit, megismerkedik természeti szépségeivel és népének gondolkozásmódjával, nyelvének kincseivel, költői hagyományaival és történelmi emlékeivel s lelkében költői tárgyakkal megrakodva megy föl a fővárosba, ahol később kifejtett gazdag írói munkásságának javarésze a patriotizmus talajából fakad . . . Midőn aztán mostoha anyja szívtelen bánásmódja miatt a családtól egészen elszakad, a fővárosban magára hagyatva a megélhetés nehéz gondjai is irogatásra sarkalják. Az ország középpontjában lelke kapcsolatba jön a kör eszmeforrongásával, a korszellem hatása gazdagítja lelki világát; hírneves barátai br. Eötvös József és Szalay László, majd később Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc társaságában a nemzeti romanticizmusnak szelleme, történelmi tanulmányai közben meg a magyar nép múltjának ragyogó emlékei buzdítják a költészet ápolására . . . De a mi szépirodalmunk érdemes s korának páratlan írójává avatja, az a Gondviseléstől nyert csodálatos mély és finom érzéke, mellyel a múltban, a jelenben s a jövőben is mindenkor fölismeri a magyar nemzet lelkéhez simuló költői tárgyakat. Költői érzékével szépirodalmunk számára olyan forrásokat nyit meg, melyek soha ki nem apadnak, mert a nemzeti romanticizmust követő népies költők remekművei egészen napjainkig mind a Gaal Józseftől fölfedezett talajon épülnek föl. S elmondhatjuk, hogy a jövőnek költészete is csak erre támaszkodhatik . . . Gaal József irodalmi munkássága a 30-as és 40-es évek átmeneti korszakába esik: lirai versei, balladás költeményei, szatírái, költői elbeszélései, genreképei, drámái, regénye és novellái a romanticizmus s a népies nemzeti költészet határmesgyéjére tehetők. Költeményei Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely — Tompa, Petőfi és Arany költői működése között az összekötő láncszemek, mert Gaal munkássága idején Vörösmarty nagy költői szellemének légköre változni kezd, a korabeli költők vagy Vörösmarty után indulva elkoptatják a romantikus irány modorát vagy a német lírában keresnek megujulást. Czuczor 113 népdala közt sokban eltalálja a népies hangot és felfogást, de azért szük eszmekörben mozog. Gaal nem ad absolut értékű költeményeket, ámde senki sem mer olyan bátran rámutatni a közeljövőben felvirágzó költészetnek igazi, gazdag és mély forrására, mint Gaal József. Nyelvben, felfogásban, még nem sorozható Petőfi és Arany népies és művészi iskolájához, de tárgyválasztása s eszmevilága egészen a népies költőkhöz kapcsolja. S mig komoly drámáival, vígjátékaival, de főleg a „Peleskei nótárius" c. bohózatával a Kotzebue-féle magyar utánzatoktól egészen Szigligeti népszinműsorozatáig az ő működése az összekötő híd, addig 1836-ban megjelent Szirmay Ilona c. kétkötetes regényével Fáy András és Jósika Miklós regényírói munkásságát fűzi össze.