Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1908

Gaal József szépirodalmi munkásságának eszmei értékelése

Magyarország irodalmi és politikai állapota a múlt század 30-as éveiben Gaal József írói s költői működésének okai. Munkásságának ágazatai és helye irodalmunkban. A XIX. század 30-as éveiben hazánkban az irodalmi és politikai viszonyok sokat változnak. A haldokló klasszicizmus mellett a nemzeti romanticizmus bontja ki mindjobban erősödő szárnyát. Az alkotmány győzelme, Széchenyi István föllépése, az akadémia megalakulása eszmeforrongást támaszt társadalmi életünkben és Pest irodalmi köreiben. A nemzeti géniusz varázsütésére a nagy férfiaknak egész serege támad, önzetlen munkásságuk nyomában mindenfelé uj vágyak törnek elő a Ielkekből, az elvénhedt rendi alkotmány bástyái roskadozni kezdenek. Az átalakuló Magyarország uj berendezésén vállvetett erővel munkálkodnak államférfiaink és szónokaink, íróink és költőink. A politikában és irodalomban a demokratikus eszmék ébresztő fuvalma érzik s a -nult dicsőségének zengedezése helyett Széchenyi István korszakalkotó jelszavára a jobb jövő reménye lelkesíti a hazafiak keblét. Az irodalom többé már nem magánszórakozás, a részleges költői irányok már nem egyes táisadalmi osztályok gyönyörködtetését célozzák, mert a romantikus eszmevilág hatása széles mederben kiterjed a magyar haza lakóinak minden rétegére, az irodalom kezd hatni az egész nemzetre, az olvasó közönség is folyvást növekszik, az írók és költök anyagi s társadalmi helyzete javulást mutat, a fejlődés, a győzelem bizonyosnak látszik, a diadal előérzete fokozza a harc erejét s a szebb jövő reménye feledteti a ragyogó multat és a küzdelmes jelent. A költői műfajok elmélete és gyakorlata kiszélesedik, a magyar költészet alakban és tartalomban még eddig el nem ért tökéletességre törekszik, leveti magáról a klasszicizmus bilincseit s a magyar szellem a nyugateurópai modern eszmevilággal olvad össze és nemzeti alapra helyezkedik. Az eposz, költő elbeszélés, novella, dráma, népdal, románc, ballada, genrekép és regény mind bevonul a magyar költészet berkeibe s bár a nyugateurópai irodalom hatása külsőleg érezhető, de a tárgy honi, az érzés hazafias s a költői ihlet forrásaivá a magyar történelem s a jelen közállapotok lesznek. * * * Ilyen politikai, társadalmi és irodalmi viszonyok közt lép a költészet terére Gaal József, kinek működése a 30-as és 40-es években alig terjed 10—15 esztendőre, de abban az időben alig van író, kinek nevével az egykorú szépirodalmi folyóiratok hasábjain annyiszor találkoznánk, mint az övével. Munkáit a szerkesztők szívesen fogadják, a közönség örömmel olvassa s a kritika dicséretekkel halmozza el. Kiváló érdemeit az irodalmi egyesületek is elismerik s az egész haláláig szerény anyagi körülmények közt élő költőt az Akadémia már 26, a Kisfaludy-társaság pedig 31 éves korában tagjai közé választja . . . * * * Első sorban tehát az a kérdés, hogy irói tehetségének kibontására minő tényezők hatottak közre? Élete s irodalmi munkáinak színezete azt bizonyítja, hogy még a családi körben ébred föl lelkében az érdeklődés a költészet iránt.