Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1908

Gaal József szépirodalmi munkásságának eszmei értékelése

nyugat irodalmát is, hiszen ebben az irányban a németeknél — Auerbach s a franciáknál George Sand csak később híresednek el. Verseihez, elbeszéléseihez, drámaköltéséhez, sőt regényeihez is tárgyért a pusztai, betyár vagy népéletbe szeret belenyúlni. Az Alföld költői motívumai azok a szálak, a melyek szépirodalmi munkásságát összefűzik s annak megbecsülhetetlen értéket kölcsönöznek. Gaal József „A magyar múzsa" című szatírájában egyenesen és határozottan rámutat az ő s ezzel együtt a magyar nemzet költészetének igazi, gazdag forrására, midőn szeretetreméltó kedvességgel Csokonaival szemben, — ki a magyar múzsa helyéül Tokaj hegyét jelölte meg, — így szól: Azért én pazarlón — bőkezű nemzetem Múzsáját egészen más földön keresem. Elmegyek az Alföld tágas térségére, S ha utam a sűrű sásberekhez ére, Árnyat vetnek reám a hűs nádlevelek. S ott, hol senki sem hall, búsan énekelek. Hiszen mit tagadnók — árva sorsunk vallja, Hogy a magyar költőt nemzete nem hallja. De a sás erdejét visszhangra riasztom, Hogy messze zendül el gyepen és haraszton. Nyög a bölönbika, csergenek a kacsák, A szellővel suttog ezer vízi virág. S a békák, a mocsár szomjas korteshada, Kiált, mintha most is királyt választana, S mellette hallgatva a szép harmóniát Egy lábon írdogál a gólya kritikát. Alföldi tárgyú alkotásai között időrendben első az 1835-ben megjelent „Haramia csók" c. elbeszélése. Ebben lépteti föl legelőször Zöld Marcit, az eszményi betyárt, ki embert nem öl s magát a puszták urának tartva dézsmát szed a gazdagoktól, szereti az igazságot, szívesen segíti elő a szerelmesek iigyét, a hölgyeknek kiváló tisztelője s rettenthetetlen bátorsága mellett sem oly vad haramia, kire a szép szemek szelidítőleg ne tudnának hatni. Az elbeszélés magva az, hogy a hortobágyi pusztán esős, ködös időben egy hid karfájára támaszkodik a deli termetű, barnapiros szép férfiú, a puszták királya. A távolban fürkésző szeme egy hintót pillant meg, villámgyorsan ott terem s a nejével és leányával utazó földesúrnak pénzét kéri. De harmadrészét sem tartja meg, hanem a cihelődés közben kiesett gyöngysort követeli. S midőn megtudja, hogy az a kis lány menyasszonyi ajándéka, visszaadja, de cserébe csókot lop a piruló lányka ajakáról s elvágtat a pusztába. S mikor aztán asszony korában férjével utazik át a Hortobágyon, nem bántja a betyár, hanem hosszú, nehéz sóhajjal könnyit szerelemtől sajgó szívén. Ennek az egyszerű elbeszélésnek anyaga Petőfi lángszellemének izzó kohójában „Pusztai találkozás" címmel költői remekművé, lírai leírássá alakul át. — A „Két hatamiá"-ban Zöld Marci egy szerelmes pár ügyét vezeti győzelemre, az „Igaz osztály"ban egy szegény zsidót ajándékoz meg a gazdag ur elrabolt pénzéből, „A négy tarká"bans a „Pusztai kaland"-ban a puszták királyának háláját festi. A „Haramia szerelmé"-ben Csonka Bandi lép elénk. Üldözői elől menekülve étlen-szomjan száguldoz a pusztában s egy kis lánynyal találkozik, ki