Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1906

A hold fizikájából

T, , M

n Mh , T

> . Mf Mh in•= k. — es: Pf = k. r, A nap tömege 328,444-szerese a Földnek; ezt fölhasználva, a két erő aránya: 328,44

4 . 1 n 1 (149.10° )

2 ' (384,000)

2 amiből : P

n = 2'18 P

f Tehát a Naptól származó vonzás több, mint kétszerese annak, mellye a Föld hat a Holdra. Ez igen figyelemre méltó jelenség a Ilold életében. Tudjuk, hogy a Föld a legbelső azon bolygók között, melyeknek kísérőjük van. A Marsznak 2, a Jupiternek 7, a Szaturnusznak 9 (esetleg 10), Uránusznak 4 és Neptunusznak 1 holdja van. Ha most sorra vesszük a Naprendszer valamennyi holdját és elvégezzük azokra is az előbbihez hasonló számításokat, egynél sem találjuk azt az eredményt, amit a Holdnál nyertünk, hanem azt, hogy egytől-egyig mindegyiket nagyobb erővel vonzza bolygója, mint a Nap. Csak a legkedvezőbb helyzetű holdakra nézve soroljuk fel a két erő viszonyát. P-vel a Naptól, p-vel a bolygótól származó erőt jelölve, p a Marsz belső holdjánál (Fobosz) : -— = 000526, p „ külső „ (Deiinosz) : = 0'0328, Jupiter IV. holdjánál: ^ = OOOU375, p „ VI. „ (eddig legkülső): — = 0'235o, P Szaturnusz IX. holdjánál: — = 03265. Eszerint a Hold nincs a Föld hatása alatt olyan értelemben, mint mellékbolygó szokott a főbolygónak hatáskörében lenni; ellenkezőleg a Nap a Holdra is olyan — mondjuk — főhatással van, mint a főbolygókra. Ezért a Hold is főbolygó, mint a Föld, s nem képez a Földdel olyanszerii családot, mint akármelyik bolygó pl. a Jupiter vagy Szaturnusz a maga holdjaival. De ezt az első körülményt kiinduló pontnak is tekinthetjük, mely arra indít bennünket, hogy a Hold és a többi bolygó holdjai között egyéb kiilömbözőséget is felkutassunk. Mondhatni, minden irányban csak eltérést és nem hasonlatosságot fogunk találni közöttük, ami lépésről-lépésre első következtetésünket erősiti meg. a) A Nap erősebb vonzásából mindenesetre az következik, hogy a Hold mozgása elsősorban a Nap körül megy végbe. Ez a Nap körül történő keringése azonban nem abban áll csupán, hogy a Földdel együtt egy év alatt megkerüli a Napot, mert ugyanazt, a többi hold is megteszi a maga főbolygójával egyszerre. A holdpálya alakján látszik meg a Nap