Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1898

17

Patri Stephano Kaprinai e Soc. Jesu. Tyrnaviae. Maga a levél így szól: Tiszt. Kedves Atyám! S mint férhetett szivéhez Kglmedk, hogy el-annyira igyekszik káromra. Peterffinek1 első részét el-szakasztani a másikátul, annyit tészen, mint fele árát a könyvnek veszteni; mert heveröben marad, és magán senkinek sem kell. A mint vala azért a szó köztünk: emellye Kgld el párossan, és főzessen minden, két részből álló, egy-egy darabért egy körmötzit; örömest kezébe szolgáltatom Kgldk, a mig tart berniek. Quantum ad solam primam partem, né dam várában lakom és készebb vagyok egy pár pistollal meghartzolni, hogy sem ki repíteni az első magános részét a munkának. Ezen katona válaszomon meg ne indullyon Kgld, gondviselője vagyok a jószágnak, nem ura, takarója nem hintöje. Azonban hogy ha Kgld tettében való hasznos közbe járása után eladhatnék valami 1(5 egész Exemplart, nem mondom, hogy a maradékbul valami kettötskét nem nyújtanék, úgy a mint kivánnya Kgld elszegve egygyik részét a másikátul igaz árán mindazonáltal. Ha jó szán-ut lészen pöröllyük ki a többit szemközt; és azért rándullyon Kgld hozzánk. Fottán vagyunk az esztendőnek, kívánom szívből, érhesse Kgld jó végét. Isten velünk maradok Kgldk igaz szolgája Faludj Ferentz. Posony 19. X-bris 1767.

A Pozsonyban eltöltött 14 év után az agg férfiút s rendtársait lesújtó csapás érte. Ugyanis XIV. Benedek, azelőtt Ganganelli bíboros, 1773. julius 21-én adta ki nevezetes brévéjét, melylyel a jezsuita rendet feloszlatta. A rend feloszlatása iránt külföldön már rég megindult a mozgalom, egy hasonló esemény beköszöntésétől mindenki tartott, de senki sem hitte, hogy ilyen egyszerre s megdöbbentő szigorral lépjen életbe a rendet feloszlató csapás. Képzelhető az olyan rendtagok fájdalma, mint a minő Faludy is volt, ki 53 év óta tagja volt már a rendnek, melyhez ifjúkorát a fiatalos reménykedés és ábrándozás, férfikorát a buzgó munka és hosszas vándorlások rendének érdekében, aggkorát a rendi méltánylással és tisztelettel fűszerezett csendes nyugalom félszázados kapocscsal kötötte össze. Egy ötvenhárom éven keresztül * 2

*) Valószínűleg Péterffi Károly jezsuitának (1700—1746.) a korában híres egyháztörténelmi kutatónak Sacra Crneilia Ecclesiae Romano Catholicae in Regno Hungáriáé celebrata ab. a. 1016. usque ad. a. 1734. Pozsony 1741—42. ez. két kötetes munkájáról van szó. L. Petrik Géza : Magyarország Bibliographiája. III. k. 77. 1.

2