Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1895
Jníézefш?К az ezredéves országos forrraversenyerr. A magyar tanulók ezredéves országos tornaversenyén intézetünk 25 tanulóval vett részt, kiket az igazgató és tornatanár vittek a versenyre. Május 31-én 10 óra előtt zenekisérettel vonult ki a kis athleta csapat az induló házhoz, magával vivén a jó reménységet, hogy győztesen tér vissza a versenyről. Nyugtalanúl várta a vonat megérkezését, mely magával hozta a versenytársakat, kiket bajtársi szívélyességgel üdvözölve felszállott az előállított külön kocsiba. Régen utazott oly vidám nép e vonalon. Harsona, dobpergés, vidám ének törte meg a levegő csendjét. Hosszabb megálláskor felkeresték egymást az ismerősök. Ily hangulatban ért a vonat Budapestre, hol az illető szállásadó iskola-igazgatók jelzőtáblákkal fogadták az érkező vendégeket s lekötelező szívélyességgel adták meg az utasításokat. Ifjaink egészen jó conditióban érkeztek szállásukra. Kissé kimosdva vacsorálni mentek. Valami nyomott hangulat uralkodott mégis kedélyükön, de az igazgatóén is; azon veszedelem előtt állottunk, hogy vissza kell lépnünk a versenytől, mivel az egyenruha nem volt készen. Vacsora után aggodalmasan tértünk vissza szállásunkra, hol az aggodalmat tomboló öröm váltotta fel. Mig vacsorálni jártunk, megérkezett az egyenruha, melyet azonnal felpróbált a lelkes csapat, hogy a netalán mutatkozó hiányok pótoltassanak. Az egyenruha jó is volt, csinos is volt. Pompásan festett a fehér sapka, a fekete trico ing, a fehér rövid nadrág és fekete harisnya. Junius 1-én 5 órakor már talpon volt a csapat, hogy készüljön a próbára. A Károly kaszárnya volt a gyülekezés helye, honnan 7 órakor a fényes zászló alatt, — melyért itt szeretnék köszönetét mondani, de nem szabad, — dobpergés, majd kürtszó mellett vonultunk a Kerepesi-úton át a Stefánia- és Csömöri-út sarkán levő térre. Hosszú volt a menetelés; de nem viselte meg a fiukat s mesés praecisitással — hogy a Budapesti Hírlap szavaival éljek — végezték dr. Wlassics v. és k. miniszter s a sok notabilitás előtt a főpróbát, mely már szintén versenyszámba ment, melyen Csőkör Ferencz VII. oszt. növendékünk a súlydobással megszerezte az ezüst érmet. A délig tartó próba, a hosszú ki- és begyaloglás, a forró nap ismét érintetlenül hagyták ifjainkat; a vidám hangulatban elköltött ebéd és rövid pihenés után a Dunaparton álló remek szobrokat megtekintvén, a földalatti villamos vasúton vonult ki a Feszti körképet és az állatkertet megnézni. XII. 21*
