Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1894

— 8 — Ilyenekkel csak azok élnek, kik már korosabbak, kik nehéz munkákat végeznek. Óvakodni kell a pálinka megkedveltetésétől, mert az eltmyítja az izmokat, megfosztja rugalmasságuktól s igy gátolja a növést; a lelki életben zavarokat okoz, melyek következménye a bárgyúság, téveteg nézés, az arcz visszariasztó kifejezése, a korai öregség. Ezeken kívül szenvedélylyé válik, oly bűnné, mely az embert az állatokig alacsonyítja. Néha azonban a gyermeknek sincs ártalmára kevés jó bor, vagy jól készített sör. Azért eszünk és iszunk, hogy éljünk. A testnek nyújtott étel és ital azonban csak a gyomor követeléseit elégítik ki, mig egy igen fontos rész, a tüdő táplálék nélkül marad. Ez a szabad levegő, mely az emiitett két tényező fölött áll, mert a gyomor hosszabb ideig is nélkülözhet, míg a teljesen megrontott levegőjű szobában perczekig sem lehetünk a megfulás veszélye nélkül. — Tekintsük azon szerencsétleneket, kiket szabadságvesztésre ítélnek. Habár rendesen táplálkoznak s kellő mozgást tesznek is, mégis színtelenek és roskatag járásúak, mert a nap jó részében fülledt, dohos levegőt szívnak. A tüdőt is kell tehát táplálni. Azért ne engedjük, hogy a gyermek a szobát őrizze, hanem küldjük a szabadba. Ennek kettős jó oldala van. Az egyik az, hogy a szobai zajtól félrevonultan könnyebben irányozhatja összes figyelmét a tanulandókra s igy kevesebb idő alatt is czélját érheti; a másik az, hogy folyton tiszta, tápláló levegőt élvez, öszszekötve azt a mozgással. Igy a test fejlesztése mellett a lélek is megtartja fogékonyságát. Ezen czélból leghelyesebb, ha az erdőket keressük fel, hol a balzsamos levegő s a kis szárnyas dalosok hálára kötelezve működnek közre, hogy bennünket vidám hangulatra bírjanak s a jótékony természet e kedvező reánk hatása mellett tanulmányainkban is serényebbek leszünk. Kedves helyek még a rétek, mezők, vízpartok a már említett okok miatt. Tekintettel kell lenni azonban az időjárásra, azért a nedves idő, a nagy meleg és hideg óvatosságot parancsolnak, nemkülönben a test szervezete. Gyenge gyermeknek jóformán mind a három ártalmas. A nedves idő sokféle kisebb-nagyobb belső bajoknak okozója. A nagy melegben túlságosan felhevül a test, erős a párolgás, minek eredménye az eltikkadás. Nagy hidegben ellenkezőleg lassú a vérkeringés, annyira, hogy hosszabidőzés a szabadban teljes zsibbadást okoz. Ha a beteg, gyenge gyermeket egyáltalán óvni kell e veszélyes szélsőségektől, a vérmest pedig különösen a nagy melegtől, természetes, hogy az egészségesnek mindezt megkell engedni, hogy hozzászokjék a levegő változásaihoz és erősítse a szervezetet. Iskoláinkban erre is nagy gondot