Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1892

— 13 —

csak hazájának akar élni; kijelentik e sorok ugyanis, hogy a honfi csak akkor élvezhet igazán nyugalmat, ha a legdrágábbat, a hazát, nem kell zavaroktól féltenie. A következő öt versszakban teljes fényében áll előttünk a ritka ember. Midőn a hírnökök egymásután értesítik Cilley ármánykodásairól, végre egy ellenség ördögi tervéről, mely megakarja fosztani életétől, mindenétől, hideg- közönynyel fogadja az egyre rémítőbb híreket s nyugodtan marad; de midőn egy vitéz nyargal véres lobogóval kezében s Nándor várának veszedelmét hirdeti, az ősz bajnokot itjui harczvágy rázza fel nyugalmából; kardot ragad, a liarcztérre vágtat s nyugalma csak akkor tér ismét vissza, midőn ellenségét leverve látja. Az utolsó előtti sor drámai gyorsasága, ellentétben az önérdek kicsinylésével, hatásosan fejezi ki a fáradhatatlan munkát a hon érdekében, midőn ezt mondja: „Csatáz, vív, izzad éj és nap.“ A tudomány, irodalom és művészet e korban nagymérvű haladást mutat. Az ötvösség, szobrászat, festészet, építészet hatalmas lendületet nyertek műpártoló, fényűző királyaink alatt. Az esztergomi ereklyetartó, a visegrádi és ó-budai királyi paloták; a kassai, kolozsvári egyházak és a szepesváral- jai falkép e kor muizléséről tanúskodnak. Az oktatás ügy is örvendetesen haladt az iskolák szaporodásával. A felsőbb tanulmányok művelésére Nagy Lajos a pécsi egyetemet alapította. Zsigmond ó-budai egyeteme rövid élete miatt nem tehetett maradandó hatást. A külföldi egyetemeket most is gyakran látogatták. Végre a magyar nyelv is általános elterjedésnek örvendett. Különösen emelte a tudományosságot a Mátyás korában beköszöntött renessaince, a tudomány és művészek újra- ébredése Olaszországban. Mátyás udvara tudósok és művészek gyülőhelye lett s a nagy király pártoló figyelmét semmi sem kerülte ki. Meghonosította 1472-ben a könyvnyomtatást, roppant áldozatok árán léteshette a Corvina könyvtárt. Alatta keletkezett az első tudós társaság Budán, a „Sodalitas litteraria Ungarorum“: Celtes Konrád német tudós terve szerint Vitéz János veszprémi püspök pártfogása alatt a „Sodalitium Danubi anum“ s az erdélyi „Sodalitas Septemcastrensis.“ Pozsonyban