Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1892

10 — gal tárul fel belseje s teljes fényében tündöklik csodá­latra méltó erényeinek diszes koszorúja, mely erények követése képezte élte egyik főfeladatát. Első volt ezek között a vallás szeretete, mert a királyi méltóság bizto­sitékát, a korona fényét látta abban. Emelni igyekezett azért az egyház méltóságát, szerette annak főpásztorait s mig szigorúan őrködött az egyház kormányzat felett, igazságos is volt, mert az ellenségek vádjait csak az ügyek lelkiismeretes megvizsgálása után hallgatta meg. Alattvalóit nem késett a megérdemelt szeretet jeleivel magához édesgetni; tanácsosait és vitézeit nem szolgái­nak, hanem testvéreinek tekintette, kik vele és érte fá­radtak. Szelid lelkű és igazságos volt, hogy példát adjon másoknak, mint kell becsülni és emelni az emberi mél­tóságot s hogy a hatalmas főurakban bánásmódjával birodalmának erős segítőket, az erényeknek pedig buzgó követőket nyerjen. Türelmét soha el nem vesztette, mert azt szokta mondani, hogy a türelem uralkodik, mig a türelmetlenség zsarnokoskodik. A jó tanácsokat mindég elfog’adta, de, mert az ország jövője és felvirágzása füg­gött azoktól, csak a tapasztaltakra és bölcsekre hallga­tott, bár a fiatalok tanácsát sem vetette meg, de csak a bölcsek helyeslő nyilatkozata után. A letelepültek szives fogadtatásra találtak, mert erkölcseik és szokásaik csak gazdagiták a nemzetet, növelték annak anyagi és szel lemi erejét. Erős lelkű volt, mert a szerencse elhízottá, a baj levertté soha nem tette. Gyakorolta az alázatos­ság, szerénység, mértékletesség, becsületesség erényeit, koronája főékességeit. A mily büszke volt a nemzet reá, kinek bölcsesége messze jövő alapját vetette meg, erős vallásossága pedig a keresztény művelődés áldásaival boldogított, oly mély volt gyásza, midőn az örök ha­zába költözött, mert három évig minden mulatságtól tartózkodott. Az egyház is sietett legbuzgóbb gyerme­kének érdemeit megjutalmazni, mert halála után 45 év múlva 1083-ban VII. Gergely pápa Imre fiával együtt a szentek sorába iktatta. Fentebb nevezett utódai mél­tók voltak a nagy úttörőhöz, mert alattok erősödött a nemzet a kunok és szászok betelepítésével, csillapod­tak a viharok a bölcs és igazságos törvények védőpaj-

Next

/
Thumbnails
Contents