Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1892

Isten iránt: a hét vezér a győzelmi zsengékkel, a pásztor marhájával, a hegylakója borával, a földművelő aranykalászszal, a hókeblü nők imával, hogy boldog legyen a nemzet, legyen mindene, legyen benne egyetértés. E szép jellemvonások igazolják, hogy őseink feltudták fogni, mik tehetik a hont nagygyá és boldoggá s azokat követni is iparkodtak; hogy szerencséjüket nem fegyverük erejének, hanem Istennek tulajdoniták, azért nem mulaszták el gyermeki alázatuk nyilvánítását. A versmérték iambicus. A rövid és gyorsmenetü sorok nagyon jól illenek a harczias nép forró vágyához, hogy a hazát mentői előbb magáénak mondhassa Azért nem tűr ellenmondást, nem néz akadályt; feltartózhatatlanul halad élőre, hogy czélját érje. Ezt a páros versszakok refrainszerü sorai s a „nincs irgalom, nincs kegyelem“ ismétlése hatásosan tükrözik vissza.

Az Árpád korban erős próbára tették a nemzetet a német és görög befolyás veszélyes terjedése a függetlenség- és egyesek önző törekvései a belbéke rovására. E két körülmény folytonos villongások okozója lett, melyek az országot menthetetlenül martalékául dobták előbb a tatár-, majd a török pusztításoknak. Hogy a szorongatott haza kiheverte az iszonyú csapásokat; hogy lassanként újra beköltözött falai közé a béke áldása, Szent István, I. Béla, Szent László, Kálmán, III és IV. Béla belső sugallatból eredt nemes buzgólkodásain kivül a nemzet erélyességének is köszönhető. Szent István még fejedelem korában tette azon intézkedéseket, melyek a béke biztosítására, a jólét és tekintély emelésére czé- loztak, midőn a fellázadt pogányokat legyőzte, a kereszténység terjesztéséről gondoskodott, tiz püspökséget alapitott s a káptalanok mellett iskolákat állított. Mint koronás király kétszeres buzgalommal látott a szükséges és keresztény államhoz illő újításokhoz, melyeket bölcs törvények hozásával tetőzött s igy bekebelezte az országot a nyugat európai müveit államcsaládba, erős alapját vetette meg annak.

Hogy mint ember is méltóvá tette magát arra, hogy a legmélyebb hódolat, tisztelet tárgya legyen, Imre fiához intézett beszéde bizonyítja, melyben egész nyiltság-