Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1890
10 Jó hatású továbbá a rang, születés, mivel általuk neveléssel az önérzet és önbecsülés kifejleszthető. lile sorozhatni még az éghajlatot. Már Polybius, a hires történetiró nagyfontosságúnak tartja a jellem kialakulására és a nemzetek jellemét ebből igyekszik kimagyarázni. Az újabb korban pedig nem egy az államok különféle szerkezetét, a nemzetek műveltségének változatosságát a föld különböző területein, az éghajlati viszonyok befolyásának tulajdonítja. Ha nem is megyünk ennyire, de azt mégis be kell ismernünk, hogy az éghajlat a művelődés- s igy a jellemre többé-kevésbbé hatással van. Hisz a természet maga mutatja, hogy sem a hideg, sem a forró égöv tartományai nem képesek szellemileg nagy embereket produkálni, s valahány jeles szellemű embere volt a világnak, azokat egytől-egyig a mérsékelt éghajlat szülte. Vannak a bölcselők közt sokan, kik a tápszert is olyannak tartják, mely képes az emberi leikületre hatni. Hogy mennyiben felel ez meg a valóságnak, nem kutatom ; de hogy van valami a dologban, bizonyítja eléggé ama tapasztalat, miszerint: „Oly nép, mely főleg hússal él, eleven, bátor, munkás, kitartó; mely tápszerét a növények országából veszi, szelíd, tunya, félénk a gyávaságig. Borivóknál ingerlékeny az idegzet, az érzemény élénk, a képzelet heves, az értelem könnyű felfogású, a szenvedélyeknek ész fölötti uralgásuk gyakori. Vizsvaknál higgadtabb a vér, a kedély mélaságra hajlandó, az értelem világos, az Ítélet és következtetés óvakodó.“ (Rónay J. Jellemisme.) Volt valaki, ki ezen igazságot annyira túlozta, hogy el bizakodva igy szólt volna : „Mondd meg, mit eszel s megmondom, mit gondolsz.“ Ha nevetségesnek tartjuk is eme merész állítást, de annyiban mégis igazat adunk neki, hogy a tápszer szintén egyike a jel lem fej lésre befolyó külső tényezőknek. A fönn elsoroltakkal, ámbár elég számos, korántsem merítettük ki még a tárgyat; ezeken kívül még számosán vannak, de mivel hatásuk csekély vagy épen esetleges, megelégszünk a fentebbiekkel. Mintán igy néhány szóval ismertettük a jellemet s ennek fejlődésére befolyó külső tényezőket, áttérhetünk a lélektani, psychologiai tényezőkre. * * *
