Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1889
30 fékben fogy'a hő, oly mértékben fogy a begy magasabb részein a csigák száma. A tüdős csigák, foképen a szárazföldiek, legnagyobb részben növényevők, inig a kopoltyús csigák, főképen a tengerben élők, nagyrészt húsevők. A viszony a tengerben élő növény és búsevő csigák között olyan, mint 1: 2'5. Ez is igen világos, ha meggondoljuk, hogy a tengerben, különösen annak mélyebb részein igen kevés vagy egy- átalán nincs növényzet, inig olyan apró állatok, melyekkel épen a csigák élnek, igen nagy számmal vannak. A legtöbb csiga önállóan képes élni és táplálékát átdolgozni, csak kevés csiga parasita. A parasiták különösen a Ho- lotburiákon, Echinidákon és Tengeri csillagokon élősköd- nck; igy Stylifer és Eutoconcha mirabilis. A húsevők között valóságos ragadozókat is találunk, melyek, más héjas állatoknak, kagylóknak héját keresztül fúrják és kieszik belőle a puhatestű állatot. A tengeri csigák leginkább a tenger fenekén vagy a sziklás partokon másznak, természetesen elölialadásuk lassú. Csak kevés csiga úszik szabadon, némelyik, mint Litiopa, a tengeri növényeken él, melyekre a lábból kinyúló fonál segítségével erősíti meg a testét. Néhány csiga teljesen helyhez kötött és így nem változtatja meg lakóhelyét. A Hypponyx csiga tartózkodási helyére egy mészlapot. erősít, a melylyel odatapad, másoknál a héj van hozzánöve a talapzathoz: Vermetus, mely kagylókra, meg más csigákra is rá szokott tapadni, s ezekkel viteti magát, Magilus stb. De a szabadon mászó csigák sem terjesztik ki lakóhelyüket nagy térre, mint más gyorsabban és könnyebben mozgó állatok, ez igen természetes, ha megfontoljuk, hogy mozgásuk nagyon korlátozott, nagyon lassú. A szárazföldi csigák leginkább a növények körül szoktak tanyát ütni, hisz itt találják fel a nekik alkalmas táplálékot. Rossmässler ezeket mondja a szárazföldi csigákról: „Némelyek kiválóan növényeken mászkálnak és itt a leveleknek alsó oldalán és az ághónaljban vannak kedvencz tartózkodási helyeik, mások előnyösebbnek tartják a leesett lombozat között meghúzódni, ismét mások a sűrű mohtakaió alatt, mely köveket vagy faágakat von
