Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1889
31 be, töltik el életüket; síit egyesek — főképen я mezítelenek — nagy kövek alá húzódnak a földi giliszták és százlábúak társaságába, ahol nem győzzük csodálni, mint képes ezen gyengédtestű állat, néha nagyon törékeny gyenge héjával ezen nagy súlyú, néha igen nagy kő alá jutni ; más csigák még itt sem vélik biztosaknak magukat és valóságos földalatti életet élnek. Az erdők félig elkorhadt fái szintén alkalmas lakóhelyet nyújtanak a csigáknak. Rajta és benne sok csiga él, főkép Chausilia, Pupa- és Vertigo-félék. Ha lefejtjük régi fatörzseknek kérgét, még a kéreg és fa között levő szűk helyen is találhatunk több érdekes és ritka csigát. A sziklás vidékeket szintén átkutathatjuk, ott sem hiányzanak. Leginkább az éjszaki és keleti oldalon, melyek legtovább őrzik meg a nedvességet, ezeknek repedéseiben, különösen ha még némi moh és zuzmótakaró borítja be azokat és a lecsepegő viz nedvesen tartja, sok csiga tartózkodik: névleg a Helix és Clau- silia fajokból.“ Némely csiga arra is képes, hogy a sziklába magának meneteket készítsen, és ezekben húzódik meg. A könnyebben máló sziklákban sokszor egész rendszerét találjuk a csigák által fúrt meneteknek. A tartózkodási hely a csigák alakjára is befolyást gyakorol, amennyiben a földalatti lyukakban élő csigák inkább hosszúkás alakkal bírnak, mig a szabadon élők gömbölydedek. A tartózkodási hely a szilire is nagy hatással van. A sötét helyen élő csigák halovány, inkább színtelen, mint fehér héjszinétől minden képzelhető átmenet van a bokorban élő, árnyékot kedvelő csigák áttetsző barna sziliéig, az átlátszhatlan kréta fehér szintén a nap sütötte helyeken élők élénk sziliéig. Ahol a fény nagyon erősen hat, csak ott fehéredik el a héj, mint ahogy az üres héjak szoktak, az élő csigánál is. így találhatók a nagyon napos helyeken egészen fehérhéjú Helix pomatiák és hortensisek, melyeket a málladozó példányoktól csak héjuk belsejének élénksége által lehet megkülönböztetni. A Helix desertorum Kairó és Alexandria körül barna, mig a sivatagon egyszínű teliéi-. Wagner Móricz azt tapasztalta, hogy a Helix hyeroglyphicula Algériában a Cactus Opuntiának védő ernyője alatt teljes sávokkal van tarkázva, a nap szabad fényének kitéve a szalagok meg vannak szakadozva,
