Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1888

34

A mi a kagylók nagyságát illeti, ebben is -nagy különbségeket találunk. Mig némely kagyló csak igen kicsiny, úgy bogy csak néhány mm.-nyi nagyságú, addig mások pl. a Tridacna gigas (melynek egyik rokonából a Tridacna Squamosa-ból gyűjteményünkben is van; egy 40 cm.-es, egy nemes evezőkagylóból pedig van egy 60 cm. hosszúságú példány) néha 75—80 cm.-t is túlhaladják, úgy hogy az állat lágy teste is 10—12 kg-ra, maga a héj pedig 200—250 kgra rúg. (Pethö Gy. i. m. 33. 1.) Ezen két szélsőség között mindenféle nagyságban fordulhatnak elő a kagylók.

Az élő kagylók fajainak száma 4200-ra tehető. Ennél sokkal nagyobb számnak azon kagylók, melyek a föld fejlődésének régibb korszakaiban szerepeltek, s most már részben kihalván, csak líéjnk vagy ezek lenyomatai találhatók fel. A kihalt fajok száma körülbelül 7800-at tesz ki. Geológiai fontosságot az által nyertek ezen kihalt kagylófajok maradványai, hogy a rétegek viszonylagos korának megállapításában segédkezet nyújtanak, azért ezeket a geologosuk vezérkagylóknak nevezik. A legtöbb a tertiär- (harmad) korszak képleteiben van. A maradványok között találunk olyanokat is, melyek fajrokonai még most is élnek, ezekre nézve különös, hogy a legtöbb nem, mely a most is élőfajok között sok kihalt fajt is tartalmaz, vagy kizárólag, vagy legalább kiválóan az Indiai vagy pedig a Csendes Óceánban található. (Schmarda : i. m. II. r. 247. 1.)

Mielőtt e fogyatékos tanulmányt a kagylókról befejezném, néhány sorban számot akarok adni ezen állatosztálynak befolyásáról a természet háztartásában és hasznáról vagy káráról, melyet az embernek közvetve vagy közvetlenül okoz.

Első sorban az által játszanak nagy szerepet az anyagok körfolyamában, hogy a folyók által a tengerbe vitt sókat folytonosan felhasználják héjuk alkotására, de a folyami kagylók is azt a rendkívül nagy mennyiségű mészállományt, melylyel testük súlyához arányítva igen nagy súlyú héjukat előállítják, abból a vízből veszik, a