Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1885

К)

Augustus fiai is részt vesznek a játékban. Rómának legelőkelőbb ifjúsága fogja bemutatni lovaglását és liarezi ügyességét. A Julius Caesar ideje óta nem látott harcz- játék kire a szokottnál nagyobb tömeget hozott össze a cireusban s ez most teljes egészében lázas izgalommal lesi, várja a történendoket.*)

Augustus egy intésére csend lesz s megkezdődik a nemes ifjak föl vonulása. A lovascsapat élén hófehér paripán, hasonló szinii tógában, nyakában arany lánczczal fején megnyirbált koszorúval, aranyhegyü kopjákat tartva kezében, büszkén, emelt fejjel ugrat ki a pályatér közeliére Augustus legidősb gyermeke, az ifjúság vezére (princeps juventutis) C. Caesar. Három csapatra oszolva jön utána az ifjak két rendje, t. i. idősebbek (17 évig) és gyermekek (12 évig), élükön három vezető száguldoz (equitum ductores), tizenkét gyermek követi mimleniket majd fehér, majd aranysárga pej, majd meg bogárfekete paripákon. A gyermekek csapatját a kis L. Caesar vezeti, szem- gyönyörkedtő kecsesei ülvén meg a pompás paripát, melyet Arles vidékéről egyesen az ő számára hozattak. A többi gyermek is válogatott méneken nyargal, melyeknek értéke egyenként is egész uradalmakkal fölér. Taps és ujjongás fogadja e szép kis sereget. Ragyogó fegyvereik- és tegzeiknél csak a bennük gyönyörködő szülők szemei fényesebbek, szépségükkel csak a minden mozdulatukat elragadtatással tekintő atyák boldogsága versenyezhet. Miután a pályatér közepén magukat Augustus előtt bemutatták, körül lovagolják az egész circust s elvonulnak övéik szemei előtt. Mindenfelől taps, szerencsekivánatok vagy virágzápor éri őket. Erre a három vezető jelt ád s a különválasztott csapatok egymás ellen fordulnak s ellenséges szándékkal megtámadják egymást. Felváltva védelemből támadásba mennek át; egyik csapat a másikba keveredik; összebonyolódnak, meg szétfutnak; fegyvereik összecsattannak, arezuk kipirul s szemük lánggal ég. Majd futásnak erednek, majd ismét egymás ellen fordítják kopjáikat vagy pétiig békésen lépdelnek egymás mellett. Furfangos kanya*) Ezen lovagjáték leírása egészben véve Vergilius Aeneis (V. 545—603. V.) szerint van adva, ki Augustus tiszteletére vette föl költeményébe a trójai játékot, mert Jul. Caesar példájára Augustus léptette ezt életbe Kómában.