Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1883

4

öffentlichen Rechtshändeln, und im engeren Sinne eine bestimmte Form der Klage hei öffentlichen Rechtshändeln, die nehmlich, bei der man nur eine Schriftliche Klage einzureichen hatte.“ Mint ilyen a jogsérelmet okvetlenül követő perorvoslatnak egyik oly kiváló ágát képezi, melyet mindannyiszor igénybe vettek az attikaiak, valahányszor a főbenjáró bűnök egyes alakjaira a törvény nem jelölt ki más vádformát.

Az e vádforma alá tartozó bűnesetek, melyeket mint a bűnvádi eljárás egyes mellékalakiait fogok feltüntetni, mégis a következők:

1. уo. afkßsix?, a vallástalanok, istentelenek ellen emelt vád. E vád, minthogy az istenek iránt való tisztelet, hódolat többféleképen nyilvánulhatott, s igy maga az ezen tisztelet ellen elkövetett bűntény is többféle alakban jelenhetett meg, több vallási bűntény alakját képezte, s Lübker s. v. szerint „Für asebeia galten alle Angriffe auf die Gottheit, Ableugnung und Verspottung derselben, Einführung neuer Culte, Entweihung des Heiligen, Abweichung, von der Ge- räuchen des cultus, Yersäumniss der den Todten gebührenden Pflichten, Ausplaudern der Mysterien, Ausgraben öffentlicher Oelbäume, Ungang mit personen, die mit Blutschuld behaftet waren u. s. w.“ Ilyféle vétségek miatt Ítéltettek el a többi között Sokrates (1. Platon: „Apologia“, „Kriton“), Protagoras, Aristoteles, Stilpo stb.

A törvényszék, hol e bűnügyek tárgyaltattak, az Areopag vértörvényszéke volt; de mivel példák által igazolva tudjuk, hogy a hyerophanta Archias, valamint Anaxagoras, Aspasia és Phryne ilyféle bűnügyei a heliasta törvényszék előtt, tárgyaltattak, — azért (mondja Sch. M. Att. Pr. 305.) nincs más hátra, mint azon feltevésünknek adni helyet, hogy mióta Ephialtes az Areopag tekintélyét aláásta, az asebeia bűnügy tárgyalása attól elvétetve, —a heliasta törvényszéknek adatott át. Következményeit illetőleg az asebeia bünügy timétos volt, az egy esetet véve ki, ha valaki a Minervának szentelt olajfák közül engedély nélkül csak egyet is kivágott, a mely bűntény törvényszabta büntetést vont maga után, a mely abban állott, hogy a bűnös minden egyes kivágott fa után 100 drachmát tartozott fizetni, mely összegnek tizedrésze Minerva pénztárába folyt be.2 Egy másik kivételes eset: ha valaki a Thesmopheria ünnepek alkalmával az ün2) Télfy G. J. 1083.