Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1883

5

nép mysteriumaiba be nem avatva a templomba lopód- zott, annak büntetése a biztos halál volt.3) E vallási bűntények vádjának egyik mellék alakját a yp. tspoSAix?: templomrablás bűnténye képezi, a mely azonban már úgy vallási, mint állami vétségnek volt minősíthető, s mint ilyen mindkét esetben egyforma büntetést vont maga után, illetőleg következményeiben mindkét esetben timétos volt ugyan, de a bűnügy más-más törvényszéknek képezte tárgyát, és pedig, ha mint vallási bűntényre voltak fő tekintettel, akkor az ügy az Areopag, mig ha állami vétségnek, egyszerűen rablásnak minősítették, a thesmotheták, vagy a

11-ek törvényszéke elé került az ügy tárgyalásra.4) A vallási bűntények más vádformái még az apagogé, endeixis, ephégésis és az eisangelia voltak, de csak akkor, ha a bűnös tetten éretett. A vád ez alakjairól csak későbben emlékezünk meg.

Épen ily természetűek voltak a öuo« «povúxi ügyek,5) melyeknél maga a gyilkosság vallási bűnténynek tekintetett s igy a vallási törvényszék elé is került, de mivel ez által az állami lét biztonsága is veszélyeztetve volt, azért a polgári törvényszéknek is képezte tárgyát. Azért először a polgári törvényszék végzett az efféle bűnös ügyével, s azután a vallási törvényszéknek adta át, mely a bűnöst, ha az szülőgyilkos volt,—halálra ítélte. Nemcsak a tényleges gyilkosságban résztvevő, hanem még oly egyén is, ki másnak nem oltotta ki ugyan életét, de élete ellen lest vetett, valamint olyan is, ki mást ez aljas bűn végrehajtására felbérelt, gyilkosnak tekintetett, s mint ilyen Ítéltetett el.6) Nem tekintetett azonban gyilkosságnak, ha valaki bajtársát birkózás, vagy bármily más bajvivásban szándéktalanul ölte meg; nem tekintették gyilkosnak az oly egyént, ki anyjával, testvérével, nejével vagy leányával paráználkodáson ért egyént végzett ki, valamint azt sem, ki Antiphon szerint a gyilkosságot önvédelemből követte el, ki hazaárulót, állami engedély nélkül visszatért számüzöttet, vagy oly orvost gyilkolt meg, kinek lelkiismeretlen kezelése folytán múlt ki betege, hanem mindezen esetekben a meggyilkoltnak halála

U. o. 1070-1091. és 1131. Sch. M. Att. Pr. 300-30S. Liibker Beall, s. V. *) Sch. M. u о 308. 5) A gyilkosság az athéni törvények értelmében lehetett szándékos, véletlen és jogos, törvényes. A véletlen gyilkosságot sok esetben az anakrisis alkalmával szándékosnak nyilváni- ták, s mint ilyet tárgyalták.. Télfy: C. J. 1125, 1027, 1031, 1028, 1109, 1170. «) Télfy u. o. 1122.