Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1883

A görög jog es törvénykezés fejlődése, különös tekintettel az attikaiaknak a főbenjáró bűnöknél alkalmazott perrendtartására.

FOLYTATÁS.

Göröghonban a szobrász vésőjének, a festő ecsetének, valamint a zene, úgy a költészet s igy ez által az irodalom megszólamlásának is első tárgyát, az első épületkövet letevő építőmesternek alapgondolatát, a törvénykezés, s az ebből kifejlődött jogvédelem csiráját az istenek különös tisztelete : a vallás képezte, Ez volt mindig a görög szellemi-élet ébresztője, ez annak folyton kísérője mindaddig, mig az gyermekkorát átélve, leszállhatott a magas Olympus és Helikon magasztos trónjáról a földre, s igy az istenek bűbájos ligeteiből a fejedelmek asztalához, az emberek közé.

Ezen alapból kiindulva adtam a múlt évi programmi értekezésemben a görög jog és törvénykezés fejlődésének rövid, áttekintő összfoglalatát. Most éretkezésem fennt jelzett czimének másik felével: az attikaiaknak a főbenjáró bűnöknél alkalmazott perrendtartásával, illetőleg azzal fogok foglalkozni, hogy felemlítem egyszerűen a főbenjáró bűnök egyes vádformáit, s ott, a hol csak lehetséges, felemlítem egyszersmind az egyes vádformák alá tartozó bűneseteket azok következményeivel együtt, s végül az Ítélet végrehajtásáról, mint a mely által a törvénykezés befejezését nyeri, fogok szólani.

Az attikai főbenjáró bűnöknek első, leggyakoribb s legismertebb vádformája

а) а Гра<рА

E szó, jelentését illetőleg: irás, irat, kép, festés, vádirat, bünper értelemben fordul elő.') Külső alakját illetőleg Lübker után „eine Schriftklage, bezeichnet sowohl jeden

*) Schörmann-Meyer: „Attische Prozess“ 199., Schömaun: „Auiiqui- tates“ 271. Télfy: „Corpus Juris Attiei“ 600-601. Pauly. „Realeucyclo- poedie s. v. Liibker: „Reallexicon“ s. v.

1*