Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1883

io haladja felül az 50 drachma értékét, és ez is fényes nap­pal történt; 2.) olyant, hol az igy elidegenített tárgyak ér- értéke több 50 drachmánál, vagy ha éjjel követtetett el a lopás, vagy ha akár éjjel, akár nappal valaki a lyceumból, akadémiából, fürdőből, gymnasiumból vagy a fórumról s efféle nyilvános helyiségekből bármily csekély értékű tárgyat sa­játít el. Az első esetben a bűnös ellen a privát, a második esetben pedig főbenjáró bűnnek minősíttetvén az ügy, a nyil­vános perrendtartásnak volt helye; és pedig vagy tetten éretett a tolvaj, vagy nem; ha tetten nem éretett, akkor vádja a graphe volt, következményeiben pedig timétos; ha igen, úgy az apagogét vagy az endeixist alkalmazták a bűnös ellen, s ez esetben büntetése a halál volt, mit vagy maga a törvényszék ítélt meg, vagy pedig maga a tetten érő is végrehajthatta a bűnösön. Mindkét említett esetben a hatóság, hol a bűneset feljelentése és tárgyalása történt, a 11-ek hatósága volt.2“) E bűntény fajai: az állam bir­tokát képező tárgyak elcsenése (хЪю! дцмглм) és a szent tárgyak tolvajlása ( cXotu'ti íepőv ур^лато^). Ez eseteknél, ha tetten éretett a tolvaj, ügye az apagogé vagy eisangelia, ha nem, akkor a graphé, apographé, phásis, vagy eüthünai vádforma alá került. Ezek közül e bűnügyben az apagoge és az ephegesis a 11-ek, a graphé, és valószínűleg aphasis a thes- motlieták, az eisangelia a senatus, és az eüthünai a nép ha­tósága elé került. Következménye az apagoge és az ephe­gesis elé jutott e bűnténynek a halál, tehát antimétos volt, mig a graphé által a törvényszék elé vitt ily bűntény a bírák ítéletétől függött, de Antiphon szerint; ispöv 3uo~v Talárról volt.21) Ezzel teljesen rokontermészetii vádak még a házbetörés, (i-oiyopuyix), sirfeltörés (тирфыриуй), zsebmet­szés (ßaXavTtoTogi:/.) es a yp. áv px—сЭлрлО, ki szabad embert erőszakos módon rabszolgájává aljasit, s végre a awtcoíuoíx, az utonállás bűnténye ellen emelt vád mind megannyi rab- lási szándékból. 14) A yp. <pxpp.axeiz;-nak az ellen volt helye, ki mást méreg által megölt, vagy megölni szándékozott, vagy ha valaki férfit vagy nőt bűbájos, bóditó italokkal vagy bármi­féle izgató szerekkel hatalmába akarván keríteni, azt, ha mindjárt akarata ellenére is, megölte, vagy őrültté tette. Ily esetekben a törvény kimondotta a bűnösre, valamint <"') Télfy: C J 1150-51. *') Sch. M. 359.

Next

/
Thumbnails
Contents