Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1882
(-(ЗосгхХ-/]«;)41) Ez előlegcs megidézés által a vádló mintegy tudtára adta ellenfelének azt, hogy ellene panaszt akar emelni, a melynek meghallgatására a kitűzött határidőben a bűnt megillető törvényszék előtt jelentkezzék. E kitűzött határidőt vagy maguk a felek állapították meg egymás között, vagy pedig maga a törvényszék jelölte ki számukra, Ha a vádlott a megjelölt időpontban nem jelentkezett, — in contumaciam elmarasztaltatok;45) ha pedig a vádló mulasztotta el a vádformának minden alakjánál szükséges prosklésist, vagy ha panaszát nem a bűnt megillető hatóságnak, vagy ha nem a törvényszabta formulával, vagy nem a kiszabott időben terjesztette elő, panaszával elutasittatott. Kraterus szerint a y-. Esvíac, valamint Aristophanes szerint az adósság miatt emelt vádak a törvény értelmében a hónapok utolsó, Suidas szerint pedig a házasságtörés vádiratai a hónapok 26-ik napján voltak csak benyújthatók, mig а д':/м zy.Tnpix.zi féle bűnügyeknek tárgyalására a téli hónapok: Boedromion és Munychion hónapok voltak kitűzve, mivel ekkor az áruezikkek szállítása s így maga a kereskedelem is szünetelt. A gyilkossági bűnügyet a hónapok bármely napjain fel lehetett jelenteni, kivéve az év három utolsó hónapját,4®) mivel az egy évre választott törvényszéki hivatalnokok, törvényszékek, archonok s így a gyilkosság bűnügyét vezető archon basileus is arra törekedtek, hogy utódaik számára semmiféle ügyet se hagyjanak elintézetlenül, már pedig pl. a gyilkossági bűnügyek letárgyalá- sára három hónap okvetlenül szükségeltetett. Ünnep és szerencsétlen napokon (7i[jipat Á-o<ppidz;) semmiféle bűnügyet sem fogadtak el a hatóságok, kivéve az ünnep csendes lefolyását zavarókat, melyek gyors elintézést igényeltek. Voltak egyes bűnesetek, midőn a bűnös rögtön tartozott vádlóját követni a hatóság elé. Ez esetek főleg olyankor fordultak elő, midőn a bűnös tetten éretett, vagy ha a bünügy gyorsabb, rögtöni elintézést igényelt; ilyenek az apag. end. ephég. és eisang. perrendtartás alá tartozó bűnügyek voltak. Ilyenkor a bűnös minden megidézés nélkül követte ellenfelét a hatósághoz, hol ügye rögtön vizsgálat alá vétetett. Midó'n a vád valónak bizonyult, a vádlottat, ha idegen volt, rögtön letartóztatták s csak nagyon ritka esetnél bocsájtották kezesség mellett szabadon, — ha ellenben athéni polgár volt, bármily vétség ^ Í7 — **) Télfy C. J. 635, 638. iS) Télfy C. J. 772. 4‘) Télfy C. J. 832. 2
