Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1882

— 18 —

esetén, kivéve az atyagyilkosságot, mihelyt három kezest tudott előállítani, rögtön szabad lábra helyezték sőt ez az első vád- és védbeszéd megtartása után, vagy az Ítélet kihirdetése előtt is önkénytes száműzetés által magát a büntetést is kikerülhette.47)

Л peres ügyek tárgyalásánál fölvethetjük e fontos kérdést: hol volt megidézhető a vádlott? — családi tűzhelyén kívül bárhol.48) Ha azonban a bűnös észrevévén üldöztetését, magát ez okból házában megvonva, kint nem jelentkezett, akkor a vádló őt más által kihivatta s ha még ez esetben sem akarta elhagyni asylumát, sőt még ha hozzátartozói tagadták is a keresett bűnös honulétét, akkor erről a hatóságot értesítették s az azután nyilvános megidézőt küldött érte s ha erre sem hajlott, — in contumaciam elmarasztaltatok. Azon esetre, ha a vádlott Attikából is elmenekült és nem tudták tartózkodási helyét, — akkor be kellett várni hazatérését, — ha pedig tudva volt tartózkodási helye, akkor utánna küldötték a megidézőt és ha erre nem hajlott, sőt még jelentkezését illetőleg határidőt sem kért, — in contumaciam elmarasztaltatok.49) A törvénykezés folyamata ez vala: a törvényszerű megidézés után a megidézésről szóló és az azt bizonyító tanuknak sajátkezű aláírása által hitelesített okmányt csatolva a vádpontokat tartalmazó vádirathoz ezt vádló megvizsgálás (xváxpwji;) végett átadta a törvényhatóságnak és ez által peres ügyét miutegy folyóvá tenni kérte.50) A per ez actusánál a felperessel együtt az alperes is tartozott megjelenni, ki ha ezt tenni elmulasztotta, akkor őt ellenfele a törvényszék által kirendelt poroszlók jelenlétében újra megidézte s ha még ekkor sem teljesítette kötelességét, in contumaciam elmarasztaltatott.

Most a megjelent felek a perköltségnek előleges lefizetése után51) esküt tettek le és pedig a felperes arra nézve, hogy vádja nem koholt, hanem alapos, az alperes arra, hogy ellenvetései valók. — A felperes esküje яроыротх, az alperesnek es47) Télfy C. J. 834. 838. 48) A családi tűzhely Athénben épen úgy mint Rómában sérthetlennek tartatott, hová belépni ily féle czélból tilos volt, kivéve az egy esetet, ha azt pl. házmotozás végett, vagy ha a pros- klesi8 által megidézendő bűnös többszöri felhívás után sem akart kijönni, — azt a törvény, vagy a bírák szavazattöbbsége megengedte.

49) Sch. M. A. Pr. 588. 60) Sch. M. At. Pr. 612—621, Télfy C. J.

655—657. 61) Sch. M. At. Pr. 650, Télfy C. J. 649. A lefizetett bánatpénz neve (тга(эу.(7Т5№с) volt, mely a bűntény nagyságához mérten