Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1878
7 csak roszul kezdené az, ki mindjárt sodronymintákat véve alapul tanítaná a vonalokat. Concrét dologból nehéz a gyermeknek abstraclra áttérni. 2.) Munkája két részre van szakítva és mig az első nagyon is gyakorlati, a másik tisztán elméleti, a melyben a gyakorlatból az elméletre vont következtetések sokszor erőltettek és nehezek is. 3.) Módszere csak a papíron látszik gyakorlatinak, de a kivitelben még sem az, mert tessék 30—40 gyermekkel, kiknek mindegyike a hátán mérő asztalt, rudat és láncot, cipel, kivonulni alkalmas helyre, ott a munkát felosztani, mindegyikre ügyelni, itt is ott is segíteni s mellette rendet tartani stb; hazatérve az egyes munkákat átnézni, a hibásakat újból készíttetni, különben az eredmény kétes. Ehhez járul, hogy a gyakorlati rész a tanév elejére esik, midőn az esőzések leggya- koriahbak, hát ez esetben mit csinálunk? 4.) Falke azt mondja, hogy ó áthidalta az elméleti és nézleti mértan közti tirt; igen, de nem a Geodásia, hanem a rajz segélyével, mert a tanulók inkább az általuk készített tervrajz tanulmányozása által vezettetnek be az elméleti részbe s igy Falke egy szükségtelen kerülőt tett a Geodasiával, miután módszerének valódi alapja nem ez, hanem tulajdonképen a rajz. A következőkben látni fogjuk, hogy ennek alapján legjobban és legegyszerűbb alakban lehet a mértani nézlettan kérdését megoldani. * * * A figyelmes olvasó már az előzményekből és Falke rendszerének bírálatából is arra a következtetésre juthatott, hogy egyedül a rajz van hivatva a tanulót a mértani ismeretek előcsarnokába bevezetni és hogy ez a leghatalmasabb eszköz lehet a tudomány alaptételeinek helyes megértésére a tanár kezében. Már Herbart is utalt erre és az 1872-ben tartott lipcsei tanár- gyűlés egyhangúlag fogadta, el Guthe következő indítványát: „Der Weg des Euklid ist absolut zu verlassen und dem Unterrichte in der Geometrie muss ein propädeutischer Unterricht vorausgehen, der von der Stereometrie ausgehend die Anschauung vermittelst des Zeichnens übt,“ A rajz segélyével legkönnyebben kelthetjük fel a tanulónak mathematikai phantásiáját. Mert ez is létezik, nemcsak költői phantasia! A bölcsész a természeti és szellemi igazságokat, a természettudós a természetet és annak törvényéit, a költő pedig a szív és kedély világát kutatja és ezek mindegyikének erős képzelem- és beható értelemre van
