Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1878
6 kiket a Nilus gyakori kiöntései késztettek földeiket minduntalan újból felmérni s kik az ezen utón nyert tapasztalataikat először öntötték tudományos alakba. A Geodäsia képes csak a tanuló érdekeltségét kellő mértekben felkelteni, mert annak figyelmét a gyakorlati életből vett feladatok által ragadja meg. Ezeknek kellékei 1.) hogy a tanuló tetterejét folytonosan ösztönözzék és feszültségben tartsák. 2.) úgy legyenek kiválasztva, hogy céljuk mindig egy mértani igazságot tartalmazzon, vagy annak felderítésére vezessen. E körülménynek megfelelőleg Falke könyvét két részre osztja; az első, a gyakorlati, magában foglal hét excursiot, a melyeken számos a Geodasiából vett gyakorlati kérdés oldatik meg, melyek fokozatosan vannak rendezve s a melyekhez a szükséges utasitások 1 í) szabályba vannak foglalva beemlézés végett; ezen szabályok képezik a második vagyis gyakorlati rész alapját, a szerző ugyanis ebben az ezekből vont következtetések alapján állapítja meg a tudományos mértan legszükségesebb és legfőbb tételeit. Az első rész hét excursioján a tanár a tanulókkal egyetemben a vidék egy erre alkalmas részét méri fel és e mérések alapján tervrajzot készíttet. Ez alkalommal igen egyszerű módon ismerkedik meg a tanuló a mértani alapfogalmakkal. A felveendő részt ugyanis mérőlánczok és rudak segélyével felmérik s a talált távolságokat minden tanuló vonalokkal a saját háromlábú mérő asztalán kifeszitett papírra jegyzi, igy nyeri a tanuló a pont és vonal fogalmát minden hosszas magyarázgatás nélkül. A három- és négyszög fogalmát három vagy négy különböző irányban fekvő pont egyinástóli távolságának meghatározása által nyeri stb. Az igy nyert kezdetleges tervrajz letisztáztatik és belőle a tizenkilencz utasítási pont alapján levezettetnek a második részben a szögek, párhuzamos vonalok, három- és négyszögek legfőbb tulajdonságai és tételei, a területkiszámitások és végül Pythagoras tétele. Az itt ismertetett módszer előnyei szembeszökők mert, 1.) a mértani igazságokat a tanuló tisztán szemléleti és tapasztalati utón tanulja meg és 2.) ez ismeret a tanulóra nézve gyakorlati utón szereztetvén meg, arra nézve gyakorlati becsesei is bir. Mindazonáltal nem lehet mondanunk, hogy ezen módszer dacára kitűnő előnyeinek, nagyon elterjedt volna; mire nézve a következő okok voltak hatással: 1.) Nehéz az első osztálybeli tanulónak elvonás utján a mérő rúdból pontot, a láncból vonalat s ezek özszekapcsolásából háromszöget képezni. A rajztanitást is ugyan
